Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456
Vadász-bérleti ügyek
— — 37 — való bérbeadás elhatározásával egyidejűleg, a megye közönsége engedélyének kinyerése reményében magát a bérbeadás iránti egyességet is megkötötte, s intézkedésének jóváhagyását az alispánnál kérelmezte, nem szolgálhat indokul arra, hogy a bérbeadás, mint a törvényhatóság jóváhagyását nélkülöző, az alispán által az árverési ujabb eljárás elrendelése mellett hatályon kivül helyeztessék, hanem annak csak az lehet következménye, hogy az alispán az ügynek, a magánúton való egyezkedhetés engedélyezése szempontjából, az arra illetékes törvényhatósági közgyűlés elé leendő terjesztése iránt intézkedjék, és a községi határozatnak, a bérbeadás iránti egyességre vonatkozó megállapodásai felett az 1883. évi XX. t.-cz. 3-ik §-a által körülirt hatáskörében, csak az előzetes kérdés megoldása után hozzon határozatot. Ha a községi vadászterület a község részéről szabad kézből adatik bérbe, akkor a községi képviselőtestületnek ez iránti határozata, az 1886. évi XXII. t.-cz. 120. §-a értelmében, előbb a törvényhatósági bizottság jóváhagyása alá terjesztendő s az alispán csak ennek megtörténte után hozhat a bérszerződés jóváhagyása kérdésében az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-ához képest határozatot. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye alispánjához 1889. évi 85,098. szám alatt intézett következő rendeletében: »A V. községi vadászterület baszonbérlése iránt a nevezett község elöljárósága mint bérbeadó és Sz. Gy. községi jegyző között, a nyilvános árverés mellőzésével kötött bérszerződést czimed folyó évi május hó 16-án 5506. szám alatt kelt végzésével helybenhagyván, D. I. t—i lakos nagybirtokos az x—i járás főszolgabirájához benyújtott, s czimednek folyó évi november hó 10-én 13.040 szám alatt tett jelentésével felterjesztett folyamodásában a szóban levő bérbeadás körül szintén a törvény rendelkezései figyelmen kivül hagyásával követett eljárás megvizsgálását s a kifejlendőkhöz képest a szóban levő vadászterületnek nyilvános árverésen eszközlendő ujabb bérbeadását kéri elrendelni. A czimed által folyó évi deczember hó 18-án 14,624. szám alatt tett jelentéssel kiegészítve felterjesztett iratokból megállapíthatónak tekinthető az, hogy D. I., ki V. község képviselőtestületének legtöbb adót fizető tagja, azon képviselőtestületi ülésre, mely a nyilvános árverés mellőzésével szabad kézből való bérbeadását kimondotta, meghiva nem lett, e szerint tehát a képviselőtestület határozata az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a -első bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából alapos kifogás alá esik. Tekintettel azonban arra, hogy a községi vadászterületnek, mint községi javadalomnak szabad kézből való bérbeadása iránt akár a törvényes formák megtartásával, akár a nélkül hozott képviselőtestületi határozat az 1886 : XXlt. t.-cz. 120. §-a