Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Fegyver- és vadászati adó, birság- és illeték ügyek

— 119 — Ha a vadászatbérlő tagadásával szemben meg nem állapitható az, hogy tényleg vadászott, terhére pusztán azért, mert vadászati jegyet nem váltott, vadászati jöv. kihágás ezimén birság ki nem róható. (M. kir. pénzügyi közigazgatási biróság határozata.) A vadászati és fegyveradót fizető egyének névjegyzékének az illető csendőrparancsnokságokhoz való köteles beterjesztése körül némely megyékben mulasztások tapasztaltatván, ennek indokából a belügyminiszter az illető megyék közönségéhez 4028/885. sz. a. következő rendeletet bocsátotta ki: »A vadászatról szóló 1883. XX. és a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. XXIII. t.-c.z. végrehajtása iránt, az 1883. évi junius hó 29-én 38,871. sz. a. kibocsátott körrendelet 5-ik pontjában meghagyatott a megye közönségének, hogy különösen intézkedjék és hatályos felügyelettel legyen az iránt, hogy ugy a fegyveradót, mint a vadászati adót fizetők névjegyzéke a községi elöljárók és a városi adóhivatalok részéről az illető szolgabiráknak és polgármestereknek ez utóbbiak utján az illető csendőr-szakaszparancsnokoknak, városi rendőrkapitányoknak, a vadászok ellenőrizhetése czéljából a legpontosabban megküldessék. A negyedik számú csendőrparancsnokság f. évi január hó 19-én 3936. sz. a. kelt jelentéséből sajnosan értesülök a felől, hogy az ezen megyében arra kötelezett tisztviselők, daczára annak, hogy fentebb hivatkozott rendeletem kibocsátása óta már másfél év eltelt s ezen névjegyzékek beküldésére az illető tisztviselők a csendőrszakaszparancsnokság által ismételve megkerestettek: a szóban levő névjegyzékeket csakis a mult év végével szolgáltatták be. Ezen nagymérvű s terhes beszámítás alá eső hanyag mulasztás indokából felhívom a megye közönségét, miszerint az illető tisztviselőket jövőre ahhoz leendő legpontosabb alkalmazkodás végett utasítsa, hogy a többször emiitett névjegyzékeknek az illető csendőrtulajdonos által fegyveradó alá bevallott s megadóztatott puskákat is kölcsön kérhetnek s azokkal vadászhatnak. De nem is volna semmi rationabilis oka annak, hogy a fegyveradót és vadászati adót megfizető' polgár (ha például kétcsövű vadászfegyvere elromlik) barátjától vagy ismerősétől egy más kétcsövű fegyvert ne kérhessen kölcsön, mely fegyver után az adó, már a tulajdonos által szintén megfizettetett. Nem volna ennek értelme már azért sem, mert hiszen a vadászati jog néma fegyverhez van kötve, hanem személyes jogosítvány. A felvetett kérdés szabatos eldöntése czéljából nem szabad szem elől tévesztenünk azt a körülményt, hogy a kivétel nem adhat több jogot, mint az általános szabály. Tehát ha valaki egycsövű után fizetett vadászati jegye szerint fegyveradót, ugy véljük, hogy csakis egycsövű fegyvert használhat a vadászatnál, legyen az akár saját fegyvere, akár a fentiek szerint kölcsönkért vadászpuska. Oly egyének, kik fegyveradót nem és csakis vadászati adót fizetnek, a törvény 3. §-a értelmében a vadászatnál fegyvert nem használhatnak, tehát másoktól sem kérhetnek ilyet kölcsön.« Szerk.