Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

Tartalom

IX Lap IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. — Vadnak kézzel elfogása. — Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. — Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. — Per njra felvétel. — Kár- és költségkérdések. Vadászokhoz intézett oly értelmű felszólítás, hogy ne vadászszanak, nem képez vadászatban való akadályozást 63 Ha valaki földjén a vadászásra jogosítottnak vaddal terhelt kocsiját a vadászás után áthajtani nem engedi, ezáltal nem követi el a vadászásban jogtalanul akadályozást 63 A vadászásban való akadályozás általában csak akkor képez kihágást, ha a vadászterület tulajdonosa a terület haszonbérlőjével vagy ennek engedélyesével szemben követi el - . 64 Tiltott időben fáczántojásoknak oly czélból való vásárlása, hogy azokból fáczán költessék ki s az akként kiköltött fáczánok tartása vadászati kihágást nem képez 64 Vadnak kézzel való elfogása nem képez vadászati kihágást ... 65 A ki vadat kézzel, akár ép, akár sérült állapotban megfog, nem követ el vadászati kihágást, hanem idegen ingó dolog jogtalan elsajátításának vétségét ... 65 Vadnak élve elfogása a közigazgatási hatóság által elbírálandó kihágást is' képezhet 66 Azon cselekmény, hogy idegen vadászterületet botokkal kezükben bejárnak — oly czélból, hogy az illetők szomszédos vadászterülete vadállománya esetleg szaporittassék, — engedély nélkül elkövetett vadászást nem képez; de a jogában sérelmet szenvedett kártéritési igényét a polgári bíróság előtt érvényesítheti ... 67 Ha valaki engedély nélkül idegen vadászterületen fegyverének kakasát felhúzva lövésre készen tartja oly szándékkal, hogy ha a vad felugrik, arra rálő,, vadászati kihágást követ el 67 Idegen vadászterületen engedély nélküli vadászati kihágás megállapítására elegendő bizonyíték az, ha az erdő- és vadőr hit alatt vallja, hogy a tettest orvvadűszaton akkor érte, midőn fegyverrel vállán az idegen vadászterületről kijött .... .... 68 / Ahhoz, hogy valaki ellen az orvvadászás elkövetése beigazoltnak vétes- f sék, nem kívántatik meg, hogy a vadászásra egyenesen alkalmas fegyverrel éressék tetten, hanem elégséges, ha az illető fegyverrel a vadat meglőpi lehet ... 69 A vadászterületet bérbeadó kir. kincstár képviseletében az erdőgondnokság panaszára a bérbeadott területen vadászók engedély nélkül elkövetett vadászás miatt az esetben büntethetők meg, ha az erdögondnokság is fenntartotta panaszemelési jogát; ellenkező esetben egyedül a haszonbérlő följelentésére hozható marasztaló ítélet 70 Ha valamely község kifejezetten a volt úrbéresek tulajdonát képező területen való vadászati jogát adja bérbe, a községi birtok egyéb részén a haszonbérbevevőt nem illeti meg a vadászás joga, illetve az utóbbi területen más által elkövetett vadászás miatt nem emelhet panaszt a kihágási eljárás folyamatba tételére 71 Alkonyatkor elkövetett orvvadászat nem képezi az orvvadászásnak súlyosabb nemét, hanem csak az éjjel, illetve sötétségben véghez vitt 73 Az orvvadászat cselekménye a nyári félévben esti 7 óráig éjjeli orvvadászatnak nem minősíthető, következőleg ily esetben a vadászati törvénynek csupán 26. §-a alkalmazható 73 Az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a az ugyanazon törvény 26. §-ában körülirt egyszerű orvvadászat súlyosabb körülmények között lett elkö-