Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

cselekmény, hogy K. testvérek b- i lakosok által a községi volt úrbéresektől bérben birt vadászterületeiken tartott vadászat alkalmával az elejtett vad elszállítására kirendelt kocsinak vetéseiken való áthajtását megakadályozták, illetve a kocsist föltartóztatták, nem állapítja meg a hivatkozott törvényszakaszban körülirt kihágás tényálladékát, mivel az emiitett törvényszakasz csakis azon tulajdonost rendeli büntetni, ki a vadászati bérlőt, illetve azt, lei ennek engedélyével vadász, megtámadja vagy a vadászásban akadályozza. A vadászásban való akadályozás általában csak akkor képez kihágást, ha a vadászterület tulajdonosa a terület haszonbérlőjével vagy ennek engedélyesével szemben követi el. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 1343. számú határozata, 1'. vármegye közönségéhez. - A vármegye alispánjának f. évi február hó 16-án 270/kih. sz. alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a k i felső járás főszolgabírója által hozott elsőfokú Ítélet kiigazításával K. A. A. f i lakos vadászatra jogosítottnak vadászatában való megakadályozása miatt az 1883. évi XX. t.-czikk 28. jj-a alapján 15 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 2 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott az ellene emelt kihágás vádja s jogkövetkezményei alól felmentetik; mert panaszlott cselekménye, miszerint O. A. panaszlót, mint F. község által bérbe adott vadászterületen a vadászati jog társbérlőjét a vadászásában akadályozta és a lelőtt nyulat tőle elvette és széttépte, az idézett törvényezikk 28. §-a szerint minősülő vadászati kihágás tényálladékát nem képezi, a mennyiben ezen szakasz nem általános vonatkozású, hanem kizárólag a vadászati terület tulajdonosának az abban körülirt cselekményét minősiti kihágásnak. Panaszlottat tehát az imént felhozottaknál fogva, mivel a szóban levő vadászterületnek nem tulajdonosa, az ellene emelt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmenteni kellett. Tiltott időben fáczántojásoknak oly czólból való vásárlása, hogy azokból fáczán költessék ki s az akként kiköltött fáczánok tartása vadászati kihágást nem képez. A m. kir. belügyminister 1897. évi 1175 számú határozata> P. vármegye közönségéhez. - A vármegye alispánjának folyó évi február hó 24-én 160 kih. sz. a. kelt" másodfokú ítélete, mely szerint a m—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú itélet