Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

II. Az erdő-, mező- és vadőrökről. – Vasúti őrök fegyvertartása. – Erdőőri szakiskolák növendékeinek vadászati adómentessége. – Vadőri vizsga

Az erdőörök fegyverviselési, fegyverhasználati és fegyelmi szabályai tárgyéban a m. kir. földmivelésiigyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértöleg 1895. évi 72086. sz. a. következő rendeletet bocsátotta ki. Az erdőőrök fegyverviselése és fegyverhasználata. 1. §. Az 1879. évi XXXI. t.-czikk 17-ik §-ában megnevezett birtokosok erdeinél alkalmazott s hatóságilag felesketett minden erdőőr szolgálatadójától egy rövid vadászkést képező szuronynyal és természetes szinü szijon viselendő bőrtokkal ellátott könnyű szerkezetű, hátultöltő karabélyt kap, melyet szolgálatban állandóan magánál viselni köteles. Ezen fegyverzet a szolgálatadó tulajdonát képezvén, kímélendő s mindig oly állapotban tartandó, hogy szükség esetén használni lehessen. 2. §. Az idézett törvényszakasz alá nem tartozó magánerdőbirtokosok is elláthatják fölesketett erdőőreiket a fentebb előirt fegyverzettel, az erdőőrök azonban a fegyverhasználatra nézve a jelen szabályzatban biztosított jogokkal csak abban az esetben ruházhatók fel, ha eskületételi bizonyítványuk szerint az erdőtörvény 37. §-a c) pontjában foglalt kelléknek megfeleltek s ha a birtokos az illető erdőőrt, az őrizetére bizott erdőterület megjelölésével, a közigazgatási bizottságnak bejelenti. 3. §. A szolgálatot teljesítő erdőőr az előirt fegyver használatára jogosítva van az ellen: 1. a ki őt nyíltan vagy orvul, élete vagy testi épsége ellen irányult szándékkal megtámadja; 2. ha a tetten ért, vagy alapos gyanúval terhelt egyén felfegyverkezve lévén, az előzetes felszólítás daczára magát önként meg nem adja s illetve a nála levő fegyvert vagy más életveszélyt okozható eszközt a felszólítás után el nem dobja, vagy esetleg védett helyzetéből előjönni vonakodik; 3. a ki figyelmeztető utasításainak, őt szolgálata teljesítésében meggátlandó, tettlegesen ellenszegül; 4. a ki, mint többször büntetett kárttevő, előzetes felhívásra az erdőből eltávozni nem akar s az erdőből való kivezetés ellen tettlegesen ellenszegül. 4. §. A fegyverhasználat joga azonban feltétlenül megszűnik mindazon esetekben, midőn a kárttevő a netalán megkisérlett ellenállás vagy támadás után magát megadja, vagy megfutamodik. Általában azokban az esetekben is, midőn a fegyverhez 3*