Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2
I. Vadászbérleti ügyek
— 30 — mében bérbe adandó községi vadászterületek bérbeadását számos helyen akként eszközölték, hogy a bérlők csak színleges bérlök s ezek azon előzetes megállapodás mellett, hogy a község pénztárába befizetendő, néha igen tetemes bérösszeg amúgy is el fog engedtetni, a vadászatnak a község határában gyakorlását a község vadászat-kedvelő lakosainak megengedik s ily módon nemcsak a vadászati jog utáni bérjövedelmek vonatnak el a vadászatról szóló törvény 3-ik §. első kikezdésének végpontjában megállapított rendeltetésük alól, hanem a rendszer és kímélet nélkül űzött vadászat által a határbeli vadállomány évek hosszú sorára tönkre tétetik. De fordulnak elő oly esetek is, hogy a fictive bérbeadott községi vadászterületeken való vadászatra a községi elöljárók egyeseknek napi engedélyeket szolgáltatnak ki, vagy az ilyen engedélyek elárusitását közvetítik. Ezen szabálytalanságokra való tekintetből, az azok meggátlása tárgyában 1885. évi október hó 11-én 53093. szám alatt kibocsátott itteni rendelet*) kapcsán felhívom a törvényhatóságot a saját hatáskörében szükségesnek mutatkozó erélyes intézkedések megtételére. Ily irányban helyes intézkedésnek tapasztaltatott egyfelől az, hogy a vadászati bérszerződésekben szigorúan kiköttetik, hogy a vadászati bérösszegek a községi pénztárakba előre egész évre, vagy legalább is félévi előleges részletekben fizettessenek be, másfelől pedig az, hogy a községek köteleztessenek, miszerint a befizetett bérösszeget szabályszerűen elkönyveljék s azoknak a törvény által megszabott rendeltetési czéljukra történt fordítását a községi évi számadásokban okmányilag igazolják; továbbá a községi elöljáróságok különbeni szigorú felelősség terhe alatt eltiltassanak attól, hogy a községi vadászterületeken való vadászásra *) A fentidézett 53093/85. számú belügyminiszteri körrendelet szövege a következő: Tapasztaltatván, hogy a vadászatról szóló 1883: XX. t.-czikknek 3. §-ában, mely a községi vadászterületeken a vadászatot kizárólag bérlet utján rendeli gyakoroltatni, kifejezésre talált intenczió az által játszatik ki, hogy egyes vállalkozók az illetőkkel való előzetes összebeszélés nyomán a vadászati jogot az árveréseken mint legtöbbet igérök magas árakon bérbeveszik ugyan, az érdekeltek részéről azonban a bérösszegből reájuk eső jutalék megfizetése alól felmentetnek s ennek fejében a névleges bérlő beleegyezésével birtokuk kiterjedésénél fogva arra nem jogosultak is szintúgy űzik a vadászatot, mintha az bérbe adva nem lenne. Az itteni felülvizsgálat alá került vadászati bérszerződések egynémelyikében foglalt azon kikötés, melynél fogva a bérlő a bérjövedelmet nem az érdekeltek kezeihez, hanem a községi pénztárba kell hogy beszolgáltassa és az egyes birtokosok az őket illető járulékokat csak a községi pénztár utján vehetik fel, a fentebbiekben körvonalozott visszaélések meggátlására czélszerünek mutatkozván, — minthogy részemről készséggel elömozditandónak tartom az oly intézkedéseknek érvényesülését, melyek a vadászat terén annyira kívánatos rend meghonosításához hozzájárulhatnak: az ország némely vidékein életbe léptetett fennebb körülirt eljárási módozatot a törvényhatóságnak ezennel figyelmébe ajánlom. Szeri.