Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

— 08 ságának a község vadászati jogainak bérbeadásából befolyó jövedelemben való részesedési arányát megállapította, az az ellen K. B. és társai által közbetett felfolyamodás folytán felülvizsgálván, azt illetékesség szempontjából feloldom s a folyó évi május hó 5-én 14949. sz. alatt kelt jelentéssel felterjesztett ügyiratok leküldése mellett felhívom czimedet, hogy a községi vadászterület bérjövedelmében való részesedésre vonatkozó ezen ügyben, a község képviselőtestülete által hozasson elsőfokú határozatot, mely határozat felebbezés esetén, az 1876. évi VI. t.-cz. 58. §-a a) pontja értelmében a közigazgatási bizottság másodfokú elbírálása alá lesz bocsátandó. Ha a községi vadászterületnek, mely kisbirtokosok, illetve volt úrbéresek tulajdonát képező birtokokból áll, haszonbérlete után befolyt bérösszeg nem osztatik fel birtokaránylag, hanem közigazgatási czélokra fordittatik, az önálló vadászterülettel biró uradalom a haszonbérjövedelemben való részesedést nem igényelheti. A ni. kir. belügyminiszter 1896. évi 9919. számú határozata, Z. vármegye közönségéhez. — O. község 1895. évi költségelőirányzata felett 1894. évi deczember hó 10-én és folytatva tartott bizottsági közgyűlésében 22835. sz. a. hozott határozatának azon részét, melylyel a községi képviselőtestület megállapodásának helybenhagyásával kimondatott, hogy a községi vadászati jog haszonbérletéből befolyó és a költségvetés bevételi czimének 2. tétele alatt felvett 60 frtnyi jövedelemben az uradalom nem részesittetik, gróf F. J. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt helybenhagyom, mert az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a első bekezdésében körülirt vadászterületek haszonbérbeadásából befolyó évi tiszta jövedelem az illető területek tulajdonosait illetvén, minthogy az Ö.-en 1895. évi deczember hó 12-én felvett, az ügyiratokhoz becsatolt jegyzőkönyv szerint a község által bérbeadott vadászterület csupán kisbirtokosoknak és a község mint erkölcsi testület, illetve volt úrbéresek tulajdonát képező birtokokból áll, az ezen vadászterület haszonbérlete után befolyt, az illető tulajdonosok között birtokaránylag fel nem osztott, hanem közigazgatási czélokra fordítás végett a költségvetésbe beállított haszonbérjövedelemben való részesedést, a külön önálló vadászterülettel biró uradalom nem igényelheti.