Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

téssel felterjesztett iratok visszaküldése mellett további eljárás végett értesítem. A nem egy község határában fekvő, 50 holddal biró földbirtokrészletek, önálló vadászterületekké nem egyesithetök; ezen kedvezmény csak 200 holddal biró tulajdonosok részére biztosíttatott. A m. kir. belügyminiszternek 1896. évi 88579. sz. határozata, V. vármegye közigazgatási bizottságához. — A folyó évi szeptember hó 9-én tartott ülésében 1836. szám alatt hozott határozatát, melylyel helybenhagyta a vármegye alispánjának folyó évi julius hó 17-én 25242. sz. alatt hozott azon határozatát, mely szerint a v—i járás főszolgabirájának f. évi május hó 15-én 6269. sz. alatt kelt határozata megsemmisítésével P. S. b—i lakosnak, továbbá T. K. sz—i lakosnak és pedig az előbbinek a k—i határban fekvő 61 hold és 1314 D-öl, utóbbinak részint a k—i, részint az i—i határhoz tartozó 169 hold és 1043 D-öl, egymással területi összefüggésben levő, egyesítve összesen 234 hold és 757 D-ölet tevő birtokrészlete önálló vadászterületnek nyilváníttatott, a vármegye főispánja által közbetett fclebbezés folytán felülvizsgálván, azt az annak alapját képező alispáni határozattal együtt megsemmisítem és az idézett főszolgabírói határozatot érvényre emelem. Mert az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a szerint a 2. §. alá nem eső földbirtokokon a vadászati jogot a községek a határbeli birtokosokkal együttesen bérbeadni kötelesek. Már pedig a 2. §. 3. pontja azt, hogy az 50 holddal biró tulajdonosok azon esetben is egyesithetik birtokaikat, ha ezek több község határában feküsznek, ki nem mondja, tehát meg nem engedi, mert ha megengedni akarta volna, ezt ép ugy kifejezhette volna, mint a hogy a' szóban levő kedvezményt ugyanazon szakasz 1. pontjában a 200 holddal birokra nézve kifejezetten biztosította. A községi vadászterületek bérbeadása iránti árverezés felett a községi képviselőtestület köteles határozni. Ha a bérszerzödésnek alispáni jóváhagyása előtt előnyösebb utóajánlat adatik be, akkor uj árverezés tartandó. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 99716. sz. határozata, S. vármegye alispánjához. — Folyó évi augusztus 28-án 25740. sz. alatt hozott ama határozatát, melylyel a H. község határában gyakorolható vadászati jog bérbeadása iránt, a nevezett község képviselőtestülete mint bérbeadó és PI. F. h- i lakos mint bérbevevő között az 1895. évi márczius hó 30-án megtartott árverés