Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

L-, : 6 — 1886 : XXII. t.-cz. 21. §-a a) pontja értelmében saját belügyeiben szabályrendeletet alkotni joga lévén: a mennyiben ezen jogával élve, a vadászterületek bérbeadása körüli eljárás tárgyában önállóan alkotta meg szabályrendeletét, ezen szabályrendeletet, minden érdemleges tárgyalás nélkül azzal utasítani vissza, hogy a vármegye által kiadott minta-szabályrendelet alapján alkosson ujabb szabályrendeletet, a törvényhatóságnak jogában nem állott, mert a város által bemutatott tervezettől a jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az törvénybe, miniszteri rendeletbe, vagy a vármegye valamely fennálló szabályrendeletébe ütközik, avagy alakilag kifogásolható módon keletkezett, vagy végül oly konkrét intézkedéseket tartalmaz, melyeket a vármegye felügyeleti jogköréből nem vél megerősithetőknek, minélfogva a megfelebbezett közgyűlési határozat feloldása mellett a szóban levő városi szabályrendelet érdemleges tárgyalása volt elrendelendő. Községi vadászterületek bérbeadásának árverési feltételei közé nem vehető fel oly kikötés, hogy a bérlők a községi elöljáróságnak bizonyos árverési és eljárási költséget tartoznak fizetni. A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 7315. sz. határozata, Z. vármegye alispánjához. Mult évi május hó 6-án 6792. sz. alatt hozott határozatát, melylyel a N. és Sz. községi vadászterületek bérbeadása iránt mult évi márczius hó 4-én, illetve márczius hó — bérbeadott területen — ha a földtulajdonos vagy annak alkalmazottja elpusztítja, köteles ezen elpusztított ragadozó állatot a vadászat jogbérlőjének 24 óra alatt átadni, mert elleneseiben az érték megtérítésén kívül 1—20 forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztaltatik. 4. A községi határban a vadászati jog hat évenként adandó bérbe s a bérbeadás a helyi lapok vagy a «Vadászlap»-ban egyszer közzéteendő. 5. A vadászatra jogosítottakon kívül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket is bocsátani. A földtulajdonos vagy haszonbérlő az 1883. évi XX. t.-czikk 16. §-a rendeletéhez képest köteles a tanyán levő ebei nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdén alul 3 cm. távolságra lóg alá. 6. A mezőőröknek szigorú kötelességük felügyelni arra is, hogy a vadászterületen csak a vadászati jogos bérlő, vagy a kinek az arra engedélyt ad, vadászhasson, továbbá kötelesek őrködni arra is, hogy a tilalmi időszakok a törvény értelmében szigorúan betartassanak, valamint hogy minden szőrmés- vagy szárnyas hasznos vadak, török, háló, vagy hurkokkal soha ne pusztíttassanak; nemkülönben, hogy a tanyai ebek nehezékkel leendő ellátása szigorúan eszközöltessék s az ellen vétőket 48 óra alatt a vadászati terület bérlőjének fegyelmi eljárás terhe alatt bejelenteni kötelesek. 7. A kirótt pénzbüntetés fele részben a vadászati jog bérlőjét, másik fele részben pedig a szegény alapot illeti. 8. Jelen szabályrendeletben foglalt kihágások elbírálásánál elsőfokban a rendőrkapitány, másodfokban az alispán és harmadfokban a m. kir. belügyminisztérium jár el.