Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

VI. Vegyesek és általános tudnivalók.

— 103 2. §. A mérgezésre engedélyt nyert személyeknek a törvényhatóság első tisztviselője az I. fokú egészségügyi hatóság meghallgatása után utalványt ad az esetről-esetre megállapítandó mennyiségű méreg kiszolgáltatására, melynek alapján az engedélyezett méregmennyiség az illetőnek orvosi vényre a gyógyszerész által kiszolgáltatható. Ezen utalvány kiadása alkalmával az elsőfokú egészségügyi hatóság megszabja egyúttal azon módozatokat, melyeket a méreg kezelése, eltartása, ezek ellenőrzése körül, az egyes vidékek sajátos viszonyai között az alább felsorolt elveken kivül szükségesnek talál. 3. §. A mérgezés csak egészen megbízható, erdészeti és vadászati alkalmazottakra ruházható s ezek nevei a mérgezési engedély iránti kérvényben a folyamodó által eleve bejelentendők. 4. §. Az engedély, annak megnevezésével, hogy az kinek számára adatott meg, valamint azon határrészek (hegy, erdő, dülő) megjelölésével, a melyeken a mérgezés eszközlése engedélyezve lőn, a községben, valamint a szomszédos községekben és mindezekhez tartozó puszták és telepeken is a méreg használatba vétele előtt kellő időben a szokásos módon közhírré teendő azon figyelműit vadász-évad zárulta után is .... frt . . krt voltam kénytelen ezen területem felügyeletével megbízott vadöröknek, az általuk elpusztított kártékony vadak után járó lődijak fejében •/. alatt ide csatolt elismervénycik tanúsítása szerint kifizetni. Ennek daczára még mindig olyan nagy számban mutatkoznak, hogy e miatt ezen vadászterületemen a hasznos vadállomány nem szaporodhatik és ez irányban tett összes költségeim és nagymérvű áldozataim, eredményre nem vezethetnek. Ennélfogva, minthogy a •/• alatt mellékelt tanúsítványok szerint ugy magam, mint a mellékletekben megnevezett községi lakosok is, a kártékony és ragadozó vadaktól folyton megujuló, sőt fokozódó károkat szenvedünk és azok elpusztítása iránt tett egyéb intézkedéseim, épp ugy mint a vadászati védszemélyzet őrködése elégteleneknek bizonyultak: azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a tek. főszolgabírói hivatalhoz, hogy a kártékony állatok megfelelőbb sikerrel való pusztithatása végett, méltóztassék nekem a mérgezési engedélyt az 1895. évi 23542. sz. belügymin. rendelet alapján megadni és ezen sürgős természetű kérelmemnek, az 1897. évi 25444. belügymin. számú rendelet értelmében leendő soron kívüli tárgyalását elrendelni. A felhasználandó méreg-mennyiség .... gramm strychnin leend az itt megnevezett területemre és a mérgezett csalfalatok, hullák stb. folyó évi hó . . .-tói — .... évi hó . . .-ig helyeztetnének el vadászterületem különböző pontjain, csakis elhagyatott és házi állatok, továbbá sertések, juhok stb. által nem járt helyeken, — aztán pedig elásatnának. A méreg kezelésével N. N lakos, vadőröm fog megbízatni, a ki mint szakértő már több izben jó credménynyel és a közbiztonságra is tekintettel — lelkiismeretesen végezte a kártékony állatoknak méreggel való pusztítását. Újból is kérve ezek alapján az engedély mielőbbi megadását és sürgős értesítésemet, maradtam stb. Szeri.