Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

V. Fegyver-, vadászati jegy- és adó, jövedék- és illeték-ügyek

az évi haszonbér 501 frt. Ennek alapján a kir. adófelügyelő 1889. évi február 21-én 1255. sz. a. következőkről értesítette a községet: Miután a vadászati jog az 1875. évi XXII. t.-cz. 1. §. 3. pontja, valamint az egyenes adó-törvények és szabályok hivatalos összeállításának I. kötet VI. fejezet 1. §-ának 7. jegyzete értelmében tőkekamat adó tárgyát képezi; miután továbbá ezen jogból eredett jövedelmét megadóztatás czéljából mindaddig be nem vallotta s e szerint ezen jövedelem megadóztatva nem is lett, ennélfogva az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-a értelmében, a szóbeli meghagyásom folytán beadott vallomási ive alapján, az évi 501 forint vadászati haszonbér után 1884—1888-as évekre pótlólag 50 frt 10 kr., vagyis összesen 250 frt 50 kr. tőke-kamat adót és ez után 87 frt 85 kr. ált. jövedelmi pótadót egyúttal terhére előirattam. — A megadóztatás ellen a község felebbezéssel élt s előadta, hogy habár az idézett szabályokban a vadászati jog meg is van nevezve, még sem eshetik adó alá, mert az idézett 7-ik jegyzet a törvényes intézkedésekkel ellentétben állván, nem kérpez törvényszerű szabályt. Mert az 1875. évi XXII. t.-cz. 1. §-a szerint az a vagyon, mely földvagy kereseti adó által közvetlenül vagy közvetve érintve van, tőkekamat-adó tárgyát nem képezi, már pedig a vadászati jog az 1883. 'évi XX. t.-cz. 1. §-a szerint a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka lévén, mint ilyen a földadóval közvetve érintetik, mert továbbá a vadászati jog bérlője III. oszt. kereseti adóval van megróva s mert végül a pénzügyi közigazgatási bíróság 1885. évi 236. számú elvi határozatának indokolásában mondja: «a mennyiben a vadászati haszon, mint a földbirtoknak tartozéka és folyománya, már közvetve a földadó által érintetik»; mindezekből kitűnik, hogy a vadászati jog haszonbére tőkekamat tárgyát nem képezheti, kéri ezért a kivetett adó törlését. — A megyei közigazg. bizottság a kivetett adót, hivatkozással a felebbezés indokaira, leíratni rendelte. A két határozat ellen a kir. adófelügyelő felebbezését bejelenti s kijelenti, hogy felebbezését külön Írásban indokolni nem kívánja. A határozat ezzel a záradékkal ellátva, felebbező községnek kézbesittetett, melynek részéről észrevételek nem adattak be. Határozat. A m. kir. közigazgatási pénzügyi biróság Mosón vármegye közigazgatási bizottságának 1889 április 8-án 160. sz. a. hozott határozatát (1297. sz. a.) megváltoztatja és a m. kir. adófelügyelőnek 1889. évi február hó 2Í-én 1255. szám alatt kelt, az adó megállapítására vonatkozó elsőfokú határozatát az abban foglalt indokok alapján és még azért is helybenhagyja, mert az 1875. évi VII. t.-cz. 8. §-a szerint a földbirtokkal összeállított jogok a föld tiszta jövedelmének kiszámításánál tekintetbe nem vétetnek s igy ezek a jogok — mely közé a vadászati jog is sorolandó — a földadóval sem közvetve, sem közvetlenül érintve nincsenek.