Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459
Vadászat kihágási ügyek és eljárás
— 58 — vadászati jog bérlője javára esc 60 frt pénzbüntetésben, továbbá 2 frt tanú és 10 frt ügyvédi dij megfizetésében marasztaltatott el, az eljáró elsőfokú hatóság pedig utasittatott, hogy a R. Henrik által Maisán 1885. évi april 26-án Hi állított nyilatkozatot előttemezett tanukat arra nézve: vájjon a kérdéses nyilatkozat R Henrik előtt az aláírást megelőzőleg felolvastatott, illetve annak tartalma neki megmagyaráztatott-e ? kihallgassa s a nyilatkozatot az összes tárgyalási iratokkal együtt, a kifejlendőkhöz képest a bűnvádi eljárás folyamatba tétele végett az illetékes birésághoz tegye át: az elmarasztalt B. Zsigmond által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az megváltoztattatik s tekintettel az 1883. évi XX. t. cz. 31. §-ára M. Márton az annak alapján kiszabott 60 frt pénzbüntetésnek, mely nem a vadászati jog bérlője javára esik, hanem az 1883 évi XX. t. cz. 36. §-a szerint lesz felosztandó, egyedül leendő megfizetésére, behajtbatlanság esetén 6 napi önköltségen töltendő elzárás elszenvedésére, valamint a 2 frt tanudij megfizetésére Ítéltetik, a tőle e kobzott lőfegyver pedig eladatni s értéke a btk. 61. §-a, alapján, a 27. §-ban megállapított czélokra fordíttatni rendeltetik. B. Zsigmondia vonatkozó része az ítéletnek illetékességi szempontból feloldatik s az ügyiratok az illetékes birésághoz áttétetni rendeltetnek: mert B. Zsigmond azon ténye által bogy, a vadászati jogot, illetőleg általa J. Gyulának bérbeadott vadászterületen lőtt vadat, mint a bérlő tulajdonát képező ingó dolgot magához vitette és saját használatára fordította, az 1878. évi V. t. cz. 367. §-ába ütköző és a szerint büntetendő jogtalan elsajátitás vétségét követte el. Végül a közbenjáró ügyvéd részére megállapított ügyvédi dij elmarasztalt fél ellenében meg nem ítéltetik. Az itélet többi része érintetlenül hagyatik." * * Az 1883. évi XX. t. cz. 26. §-ába ütköző vadászati kihágás miatt az eljárás ugyanazon törvény 39. §-a értelmében csupán a vadászati jog gyakorlója által indítható meg ; oly halmozott kihágások esetén, midőn tiltott időbeni vadászattal elkövetett kihágás, vadászati jegy nélküli vadászattal, vagy fegyvernek adó alóli elvonásával elkövetett — jövedéki kihágás forog fenn, a tiltott időbeni vadászati kihágással elkövetett kihágás elbírálása után, az ügy a jövedéki kihágások megtorlása végett az illetékes adófelügyelőhöz áteendő. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter 1886. évi 674 sz. a. Nagy-Küköllőmegye közönségéhez intézett következő rendeletében:
