Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Függelék

1883. évi XXIII. törvényczikk a fegyveradóról és a vadászati adóról. Szentesítést nyert 1883., évi ápr. bó 8-án. Kihirdettetett az „Országos Törvénytár" azon évi 9. sz.-han, ápr. lió 13-dikán. I. FEJEZET. Általános intézkedések. 1. §. Az 1875 : XXI. törv.-ezikk hatályon kivül helyeztetik és ennek helyébe a fegyveradó és vadászati adóra nézve következők rendeltetnek : 2. §. Eegyveradót fizet mindenki a birtokában levő vadászatra használható lőfegyverek után, ugy szintén azon fegyverek után melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő-, vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában vagy használatában vannak. 3. §. A fegyveradón kivül vadászati adót fizet az : ki a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogosítva van és ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kiván. Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemű ebekkel vadászik, csak vadás ati adót fizet. 4. §. Ugy a fegyveradó, mint vadászati fizetése alól az uralkodó család tagjai ki vannak véve. 5. §. A fegyveradó alól kivétetnek : a! közintézetekben, nyilvános gyűjteményekben, közhatóságoknál őrzött fegyverek ; b) emlék vagy családi ereklyeként tartott fegyverek ; c) magánosok oly fegyvergyűjteményei, melyekben már használaton kivül lévő, régi szerkezetű fegyverek tartatnak; d) a kizárólag czéllövészetre használt fegyverek; e) a csendőröknek, az állami rendőröknek, törvényhatósági,