Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Függelék

1883. évi XX. tv.-czikk a vadászatról. Szentesítést nyert 1883-ik évi márczius hó 19-én. Kihirdettetett az „Országos Törvénytár"-ban 1883. évi márcz. hó 25-dikén. I. FEJEZET. A vadászati jogról. 1. §. A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka. 2. § iSaját földbirtokán a tulajdonos, vagy az a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben megbatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az : 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1600 • ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is ; vagy ha a földbirtok 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kertileg műveltetik és kerítéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőllőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább — holdját 1600 • öllel számított --50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai, összefüggésben levő földjeikre nézve, a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, a mennyiben az egyesitett terüietek a 200 — 1600 • öllel számitott — holdat megütik. Ha az iránt, hogy valamely tei-ület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e, vagy nem, vitás kérdés támad : a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgabirája — rendezett tanácscsal biró jvárosokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitány, végre Budapesten a kerületi elöljáróság, — másodfokban pedig a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester), Budapesten a városi tanács határoz. 3 §. A 2. § alá nem tartozó földbirtokon és a községek tulajdonát képező területeken, az utóbbiak terjedelmére való tekintet nélkül, a vadászati jogot az azon egy határbeli földbirtokosok a községgel együtt legalább is 6 évi tartamra bérbe adni kötelesek ; az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat birtokaránylag illeti. Ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész