Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vegyesek és általános tudnivalók.

— 101 — tézkedések sikei ének biztosítása czéljából felhívom a város közönségét, hogy a vadak eladását e város piaczán különös figyelemmel kisértesse, s mindazon esetekben, midőn a gyanús vadárulók és vadszállitók a vad jogos szerzését kétséget kizáró módon igazolni nem tudják, szigorú vizsgálatot rendeljen, s a bűnösség kiderülése esetében a törvény teljes szigorának alkalmazása iránt intézkedjék. Budapest, 1884. február 27. — Tisza. * * * A vadorzóknál talált lőfegyverek elkobzásának kérdéséhez. A belügyminiszter 1884. évi november 27-én 63,477. sz. a. kibocsátott körrendelettel, a megyei alispánokat s a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestereit, a vadorzóktól elkobzott lőfegyverek értékesítése körül eddigelé követett azon eljárással szemben, — hogy az ilyen lőfegyverek a járásokban a szolgabirák s a rendezett tanácsú városokban a polgármesterek által árvereztettek el, — tekintettel arra a körülményre, hogy az így elárverezett fegyverek igen gyakran ismét oly egyének birtokába kerültek, kik azokat ugyancsak orvvadászai üzésére használták fel, — s ez uton nemcsak a vagyon, hanem a személybiztonság is veszélyeztetve lett, — oda utasította, hogy az eddig követett eljárás megszüntetése mellett az elkobzott lőfegyvereknek a központba beszállítását rendeljék el, s minthogy az ilyen lőfegyverek a legtöbb esetben igen csekély értéket képviselnek, azok basználhatlanná tétessenek, s mint nyers anyag értékesíttessenek, es ha nagy'obb értéket képviselnének, azok értékesítése olyképen eszközöltessék, hogy az ilyen lőfegyverek vadorzás gyanújában álló egyének birtokába ne jussanak Eme belügyminiszteri rendelet kibocsátása után több oldalról kételyek merültek fel az iránt, hogy az orvvadászoknál talált fegyvereknek elkobzása bir-e törvényes jogosultsággal? mert a részben, hogy az orvvadászok fegyverei elkoboztassanak, sem az 1883 XX-ik, sem az engedély nélkül fegyvertartókra és vadászati jegygyei nem birokra nézve az 1883. XXIII-ik, sem pedig a kihágásokról szóló 1879. XL.-ik t. cz. határozottan nem intézkednek, Erre vonatkozólag igen helyes megjegyzést találunk, a „Magy. Közig." 1885. évi folyama 8-dik számában a 8-dik lapon — melyet a kérdés közérdekű voltánál fogva itt közlünk is. E szerint: „Igaz ugyan, hogy az 1883. XX. és XXIII-ik t. czikkek, a -vadászatról, továbbá a vadászat megadóztatásáról és a fegyveradóról szóló törvények által kihágásoknak minősített cselekmények elkövetőinél talált lőfegyverek elkobzását különösen el nem rendelik,— valamint igaz az is, hogy a kihágási büntető törvénykönyv sem tartalmaz közvetlen rendelkezést a vadászati kihágást elkövetők lőfegyverének elkobzására nézve, ennek daczára azonban