Euboiai történet vagy a vadász , Dion Chrysostomos 7. beszéde / görögből fordította Vajda károly. Fehértemplom, Wunder Gyula, 1896. / Sz.Zs. 1705
4 Dion Ohrysostomos : Eii boia ; történőt. hajóra egynehány halászszal, hogy ügyeimet végezzem, de a hajó partra vetődött és eltört." 7. „Ezen nines mit csodálni, viszonzá a vadász; láthatod, mennyire vad, kietlen és borzalmas a szigetnek azon vidéke, mely a tengerre néz; ezek ott a híres euboiai szirtek: mihelyt valamely hajó csak közelget, már vége is van. Nagyritka dolog az, ha a hajósok közül egyikmásik megmenekül, s akkor is nagyon könnyű legyen a hajó, aminő volt a tied is. De csak jöjj és ne félj semmit se. Ma kipihenheted viszontagságaidat, holnap majd arra gondolunk, hogy felsegíthessünk; addig teljesen megis, ch merkedhettünk. Te nekem városi lakónak látszol, mert külsőd sem hajósra, sem munkásra nem mutat; de soványságodat tekintve azt hinné az ember, hogy valami betegség ért". Nagyon jó kedvvel s bizalommal követéin őt, mert sehogy sem féltem attől, hogy tőrbe esem, nem is volt rajtam más mint csekély 9. értékű kabát. És bizony gyakran, ép úgy útaimban, mint hasonló találkozásaimban, meggyőződtem arról, ami mindenkor igaz, arról tudniillik, hogy a szegénység oly szent valami, ami megvéd mindentől, s hogy ép oly kevéssé szokták megtámadni a szegényeket, mint a híradói pálczával járó követeket. Félelem nélkül követtem tehát, (hiszen csak keveset érő kabát
