Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418
A fáczán
510 A fáczán szolgáltatnak napközben a fáczánoknak. A vágásokban és fiatalosokban bizonyos számú, legalább 6 m. magas és erős elágazású fának meghagyása okvetlen szükséges, hogy a fáczánok ezekre éjjel felszállhassanak, mert különben oly helyekre húzódnak, hol ilyeneket találnak. Erre a czélra igen jók az egyes magánosan álló, erős fenyők, melyek télen a hideg és hó ellen kitűnő oltalmat nyújtanak. Ha a tél szigora ellen oltalmat nyújtó sűrűségek nem volnának, ilyeneket mesterséges úton kell ültetni; e tekintetben a fenyők igen jó szolgálatot tesznek. Az egy m. magas fenyő-fácskákat oly sűrűn kell egymásmellé ültetni, hogy oldalágaiknak végei érintkezzenek; ha ezeket egy óv múlva visszavágják, oly sűrűség keletkezik, mely a fáczánoknak a hideg, hó ós ragadozók ellen kellő oltalmat nyújt. A boróka ültetése sem ajánlható eléggé, mert a fáczán ezen fanemet,mely amellett, hogy jó védelmet ad, a bogyói miatt is szerfölött kedveli. A leirt állabbú erdőben legyen elég tisztás is, melyek ha részben kaszálók, részben mezei növényekkel, p. o. buza, árpa, köles,, kender, tatárka, burgonya, tengeri és répa vannak bevetve, a fáczántenyószetet nagy mértékben elősegítik. Az ityen területek kiterjedése sovány talajnál az egész területnek egyharmada, jó talaj mellett egy negyede lehet. Az ilyen mivelés alatt álló területek már azért is szükségesek, mert laza talajuk alkalmas a fürdésre és belőle kedvencz eledelüket, a különféle bogarakat és férgeket könnyen kikaparhatják. A füvei benőtt területek azért szükségesek, mert a fiatal, egy pár hetes csibék itt sok apróbb bogarat, hangyatojást és fűmagot találnak; a gyepes területeken pedig eső után könnyen megszáríthatják magukat. A fáczántenyésztésre szintén fontos, ha a területen vagy közvetlen közelében patak, általában friss viz van. Igaz ugyan, hogy ezen feltétel nagyon sok helyen hiányzik és fáczán mégis van elég, de az tagadhatatlan, hogy ott, hol tiszta viz elég van, az állomány nagyobb szokott lenni. Miután a fáczántenj^észtés egyik főfeltétele a nyugalom, az oly erdő, mely valamely város vagy község közvetlen közelében van, vagy nagyon járt útak vezetnek rajta keresztül, fáczánosoknak nem alkalmas. Ezen körülménynek a hátrányai ugyanis nemcsak abban vannak, hogy a járókelők a fáczánokat folyton nyugtalanítják, hanem a vadorzást nagyban elősegíti és a liázi-ebek s macskák által okozott kár annál nagyobb, minél közelebb van a fáczános a községhez. A fáczánok ugyanis a folytonos járás-kelés következtében megszokják az embereket s ennek folytán mindenféle veszélynek vannak kitéve. A legnagyobb kárt mindenesetre a gyöngy virágszedő, vagy szárazgalyat gyűjtő, eprésző gyerekek okozhatják és a házi-macskák, melyek százával fogdoshatják el a még repülni nem tudó csibéket. Hogy az ilyen gyöngy virágszedő gyerkőczök mily nagy kárt tehetnek a tojásokban, azt a soproni erdőnek Klimpa községgel határos részében az idén tavaszszal történt eset bizonyítja. Midőn egyik vasárnap délután az illető erdőrész őre Sopronból a hivatalos kihallgatásról visszatért a pagonyba, az egyik erdei úton több mint 150 drb. összetört fáczántojást talált és a gyermekek állítólag ezen kivül még két kalappal vittek haza a faluba !
