Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A vadmacska

400 A vadmacska benmaradna, kétszer-háromszor is előbújik. Hulladékát nemcsak liogy mindig elássa, hanem az odúja körűi levő ételmaradékot is időről időre eltávolítja, nehogy árulói legyenek. A fiatal vadmacska kellő gondozás és növényi táplálék mellett megszelídíthető ugyan, de kétes, vájjon szelídsége állandó marad-e. Előrehaladottabb korában kitör vad természete, rablás vágya és gyilkolási kedve s csak kárt és sok boszuságot okoz. A vadmacska esapája, midőn olálkodva lép, keresztező (39. ábra); iramodásában a rókáéhoz hasonló, ós ehhez hasonlóan kullog is, csak az egyes nyomok nem képeznek egészen egyenes vonalat (40. ábra). Csapája nagyon hasonlít a házi macskáéhoz, csak az egyes nyomok nagyobbak, inkább kerekek s a talajban mélyebben és élesebben látszanak. Habár a vadmacska kullogása épen olyan vonalozó mint a rókáé, azért az egyes nyomok kerekségéről azonnal megkülönböztethető. Minden vadász, kit Diana istenasszony azon kegyben részesít, hogy vadmacskára lőhessen, tartsa szabályként szem előtt, hogy a fejére lőj jön, mert a csak megsebesített, de nem halálosan talált, vadmacska nem megvetendő és kicsinylendő ellenféllé válhatik. A sebesítés folytán a legnagyobb mértékben feldühösített macska a vadászt vagy ebét, hacsak van annyi ereje, azonnal megtámadja. Nyakába vagy arczába ugrik s karmaival borzasztóan képes megsebesíteni és az ilyen sebek, mint már említettük, annál érzékenyebbek, mert rendkívül lassan gyógyulnak. Ha tehát az első lövés nem volt halálos, nem szabad a második lövéssel fukarkodni. Erdeink ezen veszedelmes vadirtójának ós a vadászat megrontójának pusztítására a következő vadászati módokat szokták alkalmazni. 1. Véletlen elejtése hajtóvadászat alkalmával. Habár a puskásnak minden liajtóvadászaton igyekezni kell, hogy állásán nyugodtan és csendesen maradjon, szomszédjait koczavadászos viselkedésével ne zavarja, ez kétszeresen szükséges akkor, ha a hajtásban esetleg vadmacskára is lehet számítani. A hajtásban levő vadmacska a képzelhető legnagyobb óvatossággal csúszik és lopózik a puskások vonala felé; többször meglapulva figyel mindenfelé s minden gyanús tárgyat szemmel tartva igyekszik bőrét megmenteni. A puskásnak legkisebb, időelőtti mozdulata képes azonnal megtéríteni s vagy a hajtók között szökik meg, vagy alkalmas helyen meglapulva várja meg, míg azok elhagyják. 2. »Kicsapázása« vagy »bekörözése« friss lió alkalmával. A vadászat ezen fárasztó, nehéz módja nagy gyakorlottságot és szenvedélyt tételez fel; a legtöbb vadászatkedvelőre aligha gyakorol ingert, annál kevésbbé, mert nagy szívósság ós kitartás nélkül nem lehet eredményt elérni. A vadászat ezen módjának leírását az apró szőrmés, ragadozókról szóló fejezetben fogjuk bővebben és részletesen tárgyalni és ezen helyen csak arról leend szó: mi a teendő, hogyha a csapát akadály nélkül követni lehet. Két eset lehetséges. A csapa vagy alacsony zárt sűrűbe, vagy gyér szálas erdőbe vezet.