Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A róka

A vadászat 321 pitymalatkor a rabló róka, ha a szélirány kedvező, a nyugodtan álló vadászt még akkor is csak ritkán veszi észre, ha nincs bokor előtte. Sajnos azonban, hogy a hajnali sötétség a rókának is kedvez. Akárhányszor a vadász is csak későn pillantja meg és a villámgyorsan megforduló s eliramodó rókát siet­ségében vagy elhibázza, vagy hátulról levén kénytelen lőni, nem találja halálosan. Legtöbb kilátással kecsegtet a reggeli les, ha az erdőt az éj folyamán rémczafatokkal elkerítettük, mert a róka a legtöbb esetben, ezek mellett végig szaladva, cső elé kerül. Ennyit az esti ós reggeli lesről. Hátra van még egyet-mást a kotoréknál és döghelynél való lesre vonatkozólag elmondani. Az első a rókák irtása szempontjából igen fontos, mert módot nyújt, nemcsak egyes példányok elejtésére, hanem képesek vagyunk egész családokat rövid úton kiirtani. Ezen czélból tehát minden kotoréknál magas les készítendő, hogy bár­milyen legyen a szól jEirciScij ci róka a vadászt észre ne vegye. Ha a kotorék közelében nagyobb fák vannak, akkor az ilyen leshely aránylag kevés fárad­sággal készíthető, kivált ha az illető fa ágai létrául is használhatók; különben a törzsbe körülbelül 3 cm. vastag fogakat kell beilleszteni, hogy ezeken veszély nélkül fel és lemászni lehessen. Az ülőhely készítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a hátat a törzs­höz lehessen támasztani, a karoknak és fejnek mozgását pedig ne akadályozza semmi, mert a magas lesen a mozdulatok mindig nehézkesebbek. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nyáron, a nagy melegben könynyen el lehet szundítani, tehát a leesés veszélye lehetőleg legyen kizárva s ha máskép ez nem lehetséges, a magas lesen ülő csatolja a derekát szíj segítségével a törzshöz. A rókakotorékok közelében a szúnyogok rendesen nagyohb számban vannak, mint másutt, minek oka talán abban van, hogy a büzhödő zsák­mány maradványok szaga odacsábítja ; ezek ellen a védekezés a legnehezebb, mert még a ruhán át is megérezzük szúrásukat. Még a legjobb ellenszer a dohány­zás ; a magas lesen ugyanis nem szükség attól tartani, hogy a rókát vele elijesztjük. Egyes vadászati kézikönyvekben olvashatni azt a szigorú utasítást, hogy a leshelyhez csakis falábakon, gamókon szabad menni, nehogy a kotorékot megkerülő öreg róka a csizma szagát megérezze. Ártani nem árt, jó is lehet, ha valaki nem restelli a fáradságot; de nem okvetlen szükséges, mert 1. a róka nem mindig kerüli meg a kotorékot, hanem zsákmányát igen gyakran a legegyenesebb úton viszi oda; 2. az emberi nyom szaga hamar elillan, tehát csakis akkor érezhetné meg, ha közvetlen a friss nyomra akad; 3. végre a legtöbb vadász, ki a lesen igen szép eredményt ért el, nem használt ilyen segédeszközöket; tehát a czél enélkül is elérhető. Egy igen tapasztalt vadász állítása szerint a róka az ember nyomát még három óra múlva is képes megérezni és nem sikerült neki lesen olyan Diezel-Mika, Az apróvad vadászata 21

Next

/
Thumbnails
Contents