Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418
A róka
A vadászat 321 pitymalatkor a rabló róka, ha a szélirány kedvező, a nyugodtan álló vadászt még akkor is csak ritkán veszi észre, ha nincs bokor előtte. Sajnos azonban, hogy a hajnali sötétség a rókának is kedvez. Akárhányszor a vadász is csak későn pillantja meg és a villámgyorsan megforduló s eliramodó rókát sietségében vagy elhibázza, vagy hátulról levén kénytelen lőni, nem találja halálosan. Legtöbb kilátással kecsegtet a reggeli les, ha az erdőt az éj folyamán rémczafatokkal elkerítettük, mert a róka a legtöbb esetben, ezek mellett végig szaladva, cső elé kerül. Ennyit az esti ós reggeli lesről. Hátra van még egyet-mást a kotoréknál és döghelynél való lesre vonatkozólag elmondani. Az első a rókák irtása szempontjából igen fontos, mert módot nyújt, nemcsak egyes példányok elejtésére, hanem képesek vagyunk egész családokat rövid úton kiirtani. Ezen czélból tehát minden kotoréknál magas les készítendő, hogy bármilyen legyen a szól jEirciScij ci róka a vadászt észre ne vegye. Ha a kotorék közelében nagyobb fák vannak, akkor az ilyen leshely aránylag kevés fáradsággal készíthető, kivált ha az illető fa ágai létrául is használhatók; különben a törzsbe körülbelül 3 cm. vastag fogakat kell beilleszteni, hogy ezeken veszély nélkül fel és lemászni lehessen. Az ülőhely készítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a hátat a törzshöz lehessen támasztani, a karoknak és fejnek mozgását pedig ne akadályozza semmi, mert a magas lesen a mozdulatok mindig nehézkesebbek. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nyáron, a nagy melegben könynyen el lehet szundítani, tehát a leesés veszélye lehetőleg legyen kizárva s ha máskép ez nem lehetséges, a magas lesen ülő csatolja a derekát szíj segítségével a törzshöz. A rókakotorékok közelében a szúnyogok rendesen nagyohb számban vannak, mint másutt, minek oka talán abban van, hogy a büzhödő zsákmány maradványok szaga odacsábítja ; ezek ellen a védekezés a legnehezebb, mert még a ruhán át is megérezzük szúrásukat. Még a legjobb ellenszer a dohányzás ; a magas lesen ugyanis nem szükség attól tartani, hogy a rókát vele elijesztjük. Egyes vadászati kézikönyvekben olvashatni azt a szigorú utasítást, hogy a leshelyhez csakis falábakon, gamókon szabad menni, nehogy a kotorékot megkerülő öreg róka a csizma szagát megérezze. Ártani nem árt, jó is lehet, ha valaki nem restelli a fáradságot; de nem okvetlen szükséges, mert 1. a róka nem mindig kerüli meg a kotorékot, hanem zsákmányát igen gyakran a legegyenesebb úton viszi oda; 2. az emberi nyom szaga hamar elillan, tehát csakis akkor érezhetné meg, ha közvetlen a friss nyomra akad; 3. végre a legtöbb vadász, ki a lesen igen szép eredményt ért el, nem használt ilyen segédeszközöket; tehát a czél enélkül is elérhető. Egy igen tapasztalt vadász állítása szerint a róka az ember nyomát még három óra múlva is képes megérezni és nem sikerült neki lesen olyan Diezel-Mika, Az apróvad vadászata 21