Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

I. Mosiból a Gárena erobihoz. - Antilopok és gazellák

MO SIB ÓL A GÁRENA EROBIHOZ 4.) kednek. E dombokat magas sárga fű, a sík völgyet ellenben rövid zöld pázsit borítja. Ezen egy nagy csapat hartebeesztet, balkézt a domboldalon pedig egy csapat grantgas ellát látok. Utóbbiakat nagy kerülővel sikerül a domboktól és a magas fűtől fedve 120 lépésre megközelítenem. A csapat 12 bakból áll. Veszedelmet sejtvén, szorosan összeszorulva haladnak. A magas fűben egy domb teteje mögött térdelek s az alattam haladó gazelláknak csak szép magas szarvait látom a fűből kimagaslani. E sok egyforma, hátrakanyarodó szarv azt a benyomást teszi, mintha fegyveres katonák haladnának át. Készentartott fegyverrel várom, hogy amint a domb túlfelére érnek, felfelé haladtukban testüket is láthassam. Lassan mennek előre, megmegállnak; a szarvak forognak, amint körülnéznek. Ismét megindulnak, végre a túlsó dombon már fejüket, nyakukat, testüket is megpillantom. Egy erős bakot kiválasztva lövök; ez jól jelez, kiválik a többi közül, amelyek a visszhangtól rászedetvén, megfordulnak, egyenesen felém vágtatnak, egy percre eltűnnek és négy lépésnyire előttem újra felbukkanva veszett futásban, hatalmas ugrások között, tőlem jobbra-balra tovább száguldanak. Négyszer ismétlem a lövést, de elhamarkodva, miért is csak az egyiknek hátsó lábát töri el a golyó. Az előszörre meglőtt bakot a fűben fekve találom; közeledtemre fel akar kelni, de egy kegyelemlövéssel leterítem. Most a comblövés következtében erősen vérzőt veszem üldözőbe; messze egy domboldalon pillantom meg. Közeledtemre tovább áll és messzire elvezet a Gáréna-erobi völgyétől. Erős tropikus eső kezd szakadni; azért felhagyok az üldözéssel és visszasietek a völgy felé. Zuhogó esőben érek a patak partján ácsorgó karavánhoz. RugaRugára várnak, hogy a táborhelyet kijelölje. Az emberek a patak túlfelén egy régebbi, Bronsard embereitől készített táborhelyen akarnának elhelyezkedni. Ruga-Ruga csakhamar közeleg siralmas állapotban, kalap nélkül, összetépett, ázott ruhában, vérző combbal, néhány vandorobó kiséretében. Jövet, a karaván közelében egy vaddisznót (Warthog, Phacocoerus aethiopicus) látott és azt üldözés közben a hármas csövüvel megsebzette. A pataknál érte utói a disznót, ahol a sűrű bokroktól a meredek partot nem látván, mindketten az erős esőtől felduzzadt sebes patakba zuhantak. A fegyver szerencsére fennakadt az ágakon s igy kikerülte a Mauser sorsát. A megszorult koca megtámadta a vízben tolmácsomat, de ez hosszú tőrével szerencsésen leszúrta, miközben csak jelentéktelen hasítást kapott a combján. E küzdelemben a víz elragadta nagy karimájú, oldalt felpenderített búr-kalapját, amelyre nagyon büszke volt. Megvallom, ez nagy örömömre szolgált, mert ez az átkozott kalap világos színével s feltűnő alakjával valódi vadijesztő volt.