Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

IV. Ufíiumiból Kondoába. - Az első orrszarvú

120 DAMASZKIN* ARZÉN" van benrie, egyik hasban, másik az alsó mellcsontot érte, a harmadik a lapockáját. A száfári már a kijelölt helyről meglátta a meglőtt vadat és csakhamar itt terem néhány porter a hús földarabolása végett. A kirongozikkal a száfári élén járunk a Gurui magas, szaggatott lejtőin alacsony, bokros erdőn keresztül, amely sok füves tisztással váltakozik. Egy nyeregben hartebeeszteket látok. Jól födve százhúsz lépésnyire megközelítjük az egész száfárival. Az egyikre rálövök, mire az egész csapat fejvesztetten egyenesen nekünk vágtat és belefut a száfáriba. Nagy lárma, podgyászdobálás, szaladás és az eredmény két szerencsétlen tehén és egy megsebzett darab, melyet a szorgos nyomozás dacára sem tudok megkapni. Utunk folytatásában egészen vad helyen egy domb tetején összehordott magas kőhalmaz mellett haladunk el. A kirongozik állítják, hogy itt egy híres harcos van eltemetve. Majd nyíltabb, füves magaslatra érünk, ahonnan a Gurui sziklás csúcsai felséges látványt nyújtanak. Nagy vadaktól kijárt széles utakat keresztezünk, majd egy ilyenen haladunk tovább. Régi kifáru-ürülékekre találunk, a jellemző kaparási n}

romokkal, amit ily helyeken hátsó lábaval végez. Zsiráff-nyomok is látszanak a szélesen kijárt vadcsapásokon. Az ösvényen néha üreglakóktól kiásott lyukakra is akadunk, amelyek fűvel vannak benőve, ugy hogy az előlhaladó sokszor elbukik. A Herkules, aki a sok nyáma kedvéért társával továbbra is hozzánk csatlakozott, egy ilyen üregbe hasig belebukik, mire bundukija messze elröpül válláról. De szerencsére nem esik baja sem a Herkulesnek, sem a bundukinak. Messziről három zsiráffot látunk. Ügyetlen vágtában egy meredek hegyre kapaszkodnak tel, mert észrevettek bennünket. A hegy tetején megállanak és rengeteg alakjuk élesen rajzolódik le a kék égbolton, a mesebeli óriások országának gyermekkori képeit juttatván eszünkbe. Egy órai továbbgyalogolás után ismét két zsiráff tűnik fel magas akácok között. Két lövést eresztek utánuk, de hasztalan. Félnégy tájban egy magaslat tetejéről megpillantjuk alattunk a Kuraszia sós tavat, a Gurui hegytől északnyugatra. A tó túlsó partján a keletafrikai nagy árok meredek fala emelkedik ki és miután most magasabban állunk, mint amennyire a szemben lévő falak emelkednek, azokon keresztül szépen látni a magas fensíkot. A tóhoz nem mehetünk tanyázni, mert vize a kirongozik szerint élvezhetetlen; de már messziről mutatnak egy vízmosást, mely a Gurui sziklás tetejéről a meredeken lehúzódva a tó felé lejt. Esős időben sok vizet hoz és — amint mondják — szárazságban is mindig találni benne összegyűlt vizet. A pagazzik megtudták, hogy már nemsokára megérkezünk s kurjongatnak örömükben. Egyszerre csak elkiáltja magát az egyik: JFám/ Közvetetlen a szakadék mellett, amelyhez iparkodunk, egy fáru