Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

IV. Ufíiumiból Kondoába. - A csordarablás

UFFIUMIBÓL ICONDOÁBA 109 észlelhető. A gerinc legmagasabb pontján túl hirtelen meredek, sziklás lejtőn vezet az ösvény le a nagy keletafrikai árokba.* Késő este érünk a meredek hegység alatt hömpölygő Buhn-hoz, amelyet magasszárú papirusz-káka borít. Meglepően szép ez a növény sugár száron imbolygó virágkoronájával. A folyón az átkelés nehéz és veszélyes; egyik papirusztorzsokról a másikra lépegetve lehet csak áthaladni. Hosszú botommal nem érem el a víz fenekét. Ha tehát az ember egy tő mellé lép, elmerül; kikapaszkodhatik ugyan, de ha a pagazzik közül esik valamelyik el, a kiejtett nehéz podgyász örökre élveszett. Podgyászainkat szerencsésen áthoztuk mind, csak egy töltény-láda fürdik meg; de ez még a tengeri-út óta kibontatlan, tehát még vízmentesen volt csomagolva. Már egészen besötétedett, midőn táborunk elkészül közvetetlen a Bubu partján s a zümmögő szúnyogok milliói miatt a kitandá-m (ágy) felé feszített szúnyogháló (csandarua) alá bújva a papirusz-sűrűségből fel-felbömbölő kibokók lármája dacara nemsokára mély álomba merülök. Április elsejének reggele érzékenyen hideg; egész éjjel esik az eső. Sajnálom, hogy téli ruhát nem hoztam magammal. Két nyári kabátban és ezenfölül lódén esőköpenybe burkolva didergek sátram előtt a terített reggeliző asztalnál. Csodálom a negerek edzettségét, akik úgyszólván egészen öltözetlenül a tűzhelyek körül kuporogva vigan kavargatják az edényekben bugyogó reggelijüket; pedig egyszerű kis vászon-sátruk alatt bőséges áldásban részesülhettek az éjjeli hideg esőtől. Némelyik pagazzisátor egészen vizben áll. Reggeli után a tábort fölszedvén, útnak indulunk. Egy dombról * A keletafrikai nagy árok a fiatalabb korú eruptiv-kőzetek tanúsága szerint: újabb geológiai átalakulások közben előállott földhasadás, amely észak-déli irányban több szélességi fokon és az egyenlítőn is áthalad. Hz óriás árok fenekéből több magános, részben még működe vulkán emelkedik ki; köztük a legmagasabbak egyike a Gurui. — Ezenkívül még két nagy földrepedés húzódik végig rz afrikai belföldön: a nagy középafrikai árok, amelyben a nagy tavak medrei feküsznek, és az úgynevezett Wamperc-íuok, mely a legkisebb és az előbbi kettő között fekszik. Mig a középatrikai árok nagv tavai a Nilus és a Kongó á.tal a tenge*- vizével állanak összeköttetésben, addig a másik két ároknak hydrografiai tekintetben az a jellemző tulajdonságuk, hogy nincs semerre sem lefolyásuk. Ennek következtében a csapadékvíz az ároktenék mélyebb helyein tavakká gyül össze. Ilyenek a Naivassa, Manyára, Kuruszia stb. Az árokfenék talaja többnyire erősen nátron-tartalmú, aminek következtében e tavak vize nagyobbára élvezhetetlen. Száraz években a tavak gyakran egészen kiszáradnak és akkor a kicsapódott nátron-só szódaizű fehér réteggel borit ja a tó fenekét. Ez a temérdek só nemcsak a vadat, de a benszülötteket is idecsalogatja, akik összegyűjtik a sót, amelylyel a messze fekvő sószegény vidékeken élénk csereüzérkedést folytatnak. Valószínűleg ez a sótartalom az oka, hogy a lefolyástalan két nagy áiok vizeiben krokodilusok nem tartózkodnak.