Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Vadászati általános szabályok

39 díttatik helyéről, azonnal önkénytelenül észreveszi: azért lesen jól eltegye magát a vadász. A nyúl hnzamosb ideig azon egy uton jár ki este legelni. Ha egy-egy szavahihető pásztor vagy más bolygó embertől értesül a vadász, hogy itt meg itt, napnyugot tájon nyúl jött ki az erdőből, szőlőből vagy kukoriczából, másnap bizton oda lehet elállni, s ha jól viseljük magunkat, bizonyosan a miénk lesz. Ilyen biztos esetben úgy kell ülni, hogy a nyúl balról essék, mert így könnyebb czélozni. Erdőben a fülemüle félénk sirása azt jelenti, hogy valami vadat lát. — Ilyenkor jobban kell ügyelni. Egyébiránt kis vadra sokan unalmasnak találhatják a lest, s csakis azok gyakorolják, kik jó leshelyek közelében, erdők, szőlőhegyek szélében laknak. Nagyobb s kivált veszélyes vadra lesvén, nem igen unja magát még a legbátrabb is. Erdős helyen, kiváltképen nyáron, midőn a vad korábban indul, még világossal kell lesre elállni, részint mivel az erdőben hamarább sötét van, részint mert szükséges, hogy a vadász látkörén belül eső tárgyakat jól megjegyezze magának a végből, hogy besötétedvén, midőn a csillagvagy holdfényes homályban ezen tárgyak különféle alakot öltenek s részint átváltoznak, valamelyiket vadnak ne nézze az ember; vagy ellenkezőleg, ha valamely tisztáson, közön vagy hézagon netalán vad állapodott meg, mely a leselkedőt vizsgálja, ezt is fának vagy bokornak ne nézze, hanem lassan, észrevétlen emelje föl puskáját, vegye czélba, s ha meggyőződött, hogy azon alak nem leselkedő ember vagy szelid házi- de bizonyosan vadállat, lőjjön rá, mert az álló s már figyelmessé lett vad az első mozdulatra viszsza szokott ugrani. Legjobb leshely a gödör vagy a mély árok, mert ebben állva leshet a vadász, s az álló helyzetből könnyebb a czélzás jobb és bal irányban.