Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

XVI. Throndhjem – Bergen

401 Meglehetősen belefáradva a sok bandakulásba, járkálásba, kocsira ültünk s a Nid folyó hídján át felmentünk a XVII-ik században épült Christiansen-erődhöz, mely azonban mai állapotjában alig állná sokáig az ágyútüzet. Kilencz nagy élőiről töltő ágyú állott a sánczokon, torkát a tenger és kikötő felé meresztve, s három katona képezett körülöttük őrséget. Az egyik kivont karddal járt fel-alá a «poszton», de azért a másik két társa, úgy a sétáló közönség is, bizalmas beszélgetésbe elegyedett vele s a szolgálat szigorának nyoma sem érződött meg az egész dolgon, inkább kedélyességgel hatott. A kilátás e pontról igen szép; belátni a fjord jó darabját, a kikötő előtt foltként kiemelkedő Munkholmen kis sziget váracsát, a tiszta faházakból álló várost, üde zöld erdőborította magaslatait és szinlővonalas Ilsviken hegyét, a Nid folyó tekervényes folyását. Alattunk gabnaföldek zöldeltek s hányták kalászaikat, a réteket javában kaszálták s szárították a szénát azokon a kerítésszerű faállványokon, melyek Svéczia némely vidékein általánosan használatosak, Norvégiában ellenben ritkábbak. A gyakori esőzések folytán ugyanis a learatott gabnát és szénát a rothadás veszélye nélkül nem lehetne kévékbe vagy kazalokba rakni, hanem oly módot kell ejteni, hogy a szárítás a sűrű megázás mellett is gyorsan történhessék. E czélra szolgálnak ezek a kerítésszerű léczezett állványok, melyek neve Häsja (53-ik kép). A szántóföldeken — azok hosszát felérően — párhuzamosan állanak, alulról tetőig berakva lekaszált gabnával, takarmánynyal, úgy hogy messziről egyenközűen haladó zöld kerítéseknek tarthatnók. A szél, levegő folyton átjárhat így a termésen s aránylag rövid idő alatt minden nedvességet elpárologtat belőle. Képünk érthető módon világosítja meg a sajátszerű alkotmány alakját, a szárításra felhordott széna elhelyezését és a gyűjtés módját. Chernel : Utazás Norvégia végvidékére. 26