Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

II. Thorwaldsen hazájában

28 itt dolga; a léha sétálót, ezt a különben gyakori és számban is erős városi typust, alig találjuk itt. A házak építési modora is — főleg a régiebbeké — bizonyos határozott jellegű, feltűnő rajtuk a temérdek sok ablak — alig van közöttük falköz, — ami arra vall, hogy az emberek világosság után küzdenek már, mert a város 5 ^°4

0'4

2 ész. szél. alatt való fekvésénél fogva a hosszú esték az év egy jó részét betöltik. Az ablakokon nincsenek afféle redők, mint nálunk, hanem vászonból készült árnyéktartók, melyek kicsiben teljesen találnak a nálunk boltok és kirakatok vagy kávéházak elé feszített napfogókhoz. Még egy sajátságos kis készülék is magára vonja figyelmünket, mely temérdek ablakon látható nemcsak itt, Norvégiában és Svécziában is, ez a nálunk ismeretlen, de felesleges «

Spion», a mint északon nevezik. Ez a kis készülék leggyakoribb formájában szakasztott olyan, mint egy ostvasütő, melyet félig nyitott helyzetben alkalmaztak az ablakok elé; sárgarézből van s a gömbölyű végén két külső oldala tükröt mutat. Látni olyanokat is, hol a vég nem gömbölyű, hanem hosszúkás négyszög. Czélja ennek egyedül a kíváncsiságban gyökeredzik, de némileg menthető is, mert a dán levegő nem olyan ám mint a mienk, a nyár rövid, többször és tovább tart a hűvösség, mint a mi magyar földünkön. Az emberek azonban legalább is annyit akarnak látni szobáikból — ha nem többet — mint mi, a meleggel pedig gazdálkodni tudnak, ablakot csak a legszükségesebb időtartamra nyitanak, az ablakok szerkezete sem olyan, hogy hamarosan kitárni s elcsukni lehetne, mindezeken hát segít a «Spion», mert ebben a szobában ülő kényelmesen láthatja mi történik az utczán jobbra-balra s szemlélhet a nélkül, hogy elárulná jelenlétét. Az emeletekben gyakran még a két oldal tükör fölött egy harmadik is van