Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A városligetben.

erre, amarra az erdők mélyében. De sohasem tudtam meglátni a vadgalambot, de még a lombok susogása sem árulta el nesztelen repülését, amikor előttem, mögöttem egyik fáról a másikra illant a kurrogó hang. Félkopasz ákáczfákon, félig lombos bükkfákon keresik a fészeknek való helyet; a hím meg' telepszik a sétaűtra hajló egyik ágon, oda' hívogatja a nőstényt. A fa alatti lóczán végig' hasalva „amo, amas, amat" conjugálja egy diák s amint ejtegeti az igét, akkép hajtogatja térdén alul a lábaszárát, mindig egyet-egyet ütve vele a padon. A galambokat nem zavarja a kopogás, mintha nem is vad' galambok, hanem kalitkából kiszabadult házi' gerlék volnának. Megszokták az embert a ligetben. Delelőre közeledik a nap. A Stefánia'űt felé, ahol ritkábbak a terebélyes fák és sűrűbbek az utat szegélyző bokrok, a sürü hűvösébe bújik a pintyőke és a veresbegy, a meleget ontó napsugár elől. A bokrok közül hallik bájos dalolásuk, amint kedveskednek fészken ülő párjaiknak. Csak daloljatok kedves veresbegyek, csattog' játok bájos fülemülék, csak búgjatok szerelmes 67 —