Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A varjú.

A VARJÚ. L

assan hajnalodik. Már látszanak a földeket szegélyező alacsony akáczok, melyek keletnek, délnek, minden irányban egyforma párhuzamos sorokkal szelik át a mezőt. A tarlók széleit belepték a lehullott falevelek, a faleveleket meg a dér. Fehéren, kopaszon merednek a közeli fák. A távolabbiak össze^ folynak olyan fehéres-lilás szinbe; inkább fehéres, mint lilás a szinük a rájuk rakodott dér^ tői. A messzeségben még jobban összefolynak, de az meg inkább lilás, mint fehéres a távok ban mögéjük hajló égtől. Hideg, szürke csend az egész mezőn. Állat még nem mozdul; de mégis, látni már egyet, amint keresztül vág a fagyos tarlón. Az álla^ tok legszorgalmasabbja — az ember. Feke--