Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Emlékezések.

EMLEKEZESEK. n szí nap eregeti bágyadt sugarait a földre, Büszkén emelkedik felfelé az égen, vakító még a ragyogása, de az ereje, melege gyengül, nem rejtőzik már előle a madár a lombok hűvösébe. Él-elbuvik egy-egy felhő mögé, hogy új eröt gyűjtsön, de hiába az erőlködése, hiába tör elé ismét, annyi ereje sincs már, hogy azt az életet fentartsa, amit tavaszi friss melgével adott a rügyező fáknak. A vadgesztenyének gyorsan leperdül összezsugorodott rozsdabarna levele, az eperfáról meg lassan szálldogál a sárga levél, mintha még útközben is gondolkoznék rajta: „Hulljak le? Ne hulljak le?" Odalent még egyet-kettőt fordul, mintha nem jó oldalra hullott volna, azután már nem levél többé, hanem avar.