Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455
Vadászrajzok. Havas Sándortól - III. A Bikk
50 A BIKK. a mennyi t. i. legnagyobb valószínűséggel találkozik is : az egész Bikkbeli öz'vadálladék 2000 darab magnak maradt őzet mutatna föl. Ezen a 100,000 holdnyi területhez képest valóban igen szerény álladók mellett is nem több mint 500 darab ellő sutát számítván, úgy hogy a másik két harmadba a bakok, meddőn vagy födetlenül maradt vagy roszul ellett suták foglaltassanak : mégis az idei, lehető legcsekélyebbre vett elletéssel a jelenlegi álladóknak már 1000 darabbal kellett vala szaporodnia, és ha ennek egy negyede 750 darab el lövetnék is, még is a jövő évi álladóknak 250 darabbal kellene öregbednie. Ezen létszámnak évről évre progressiv előhaladása mellett, eddigi viszonyainkhoz képest mesés, de az osztrák, cseh és morva erdőkörökben, hol ekkora területről évenkint több száz darab őzvadat lőnek ki, terr ' mészetszerü s rendes eredményre jutnánk. Ámde igen sokat mondok, ha mind a tíz erdőkörben évenként rendes vadászat által elejtett őzek számát egyremásra 300 darabra teszem, sőt meg vagyok győződve, hogy ámbár vannak erdökörök, hol évenként 40—50 darab özet lőnek, de van ismét és legtöbb ollyan, hol nagy üggyel bajjal egész éven át alig tudnak megkapni tizet. Kérdés tehát, hová lett a többi, és kérdés: miért nem látjuk az itteni álladékot olly arányban gyarapodni, minőt a mezőnynek rendkívül kedvező volta és a fajfenntartás természetszerű következetessége mellett méltán várhatnánk? Felelet: télen midőn a nagy hó erős kérget kap s az őz eliramodni vagy épen nem, vagy csak nehezen tud, sokat a farkasok fogdosnak el, nyáron pedig midőn a gödölyék még kicsinyek, a rókák és vadmacskák veszik ki busásan osztályrészüket, aztán az őzvad ápolására, melly különben is az egészen védtelen s csupán éberségére és gyors iramodására utalt állatnál kitűnő gondot kíván, nálunk épen semmi figyelem nem fordíttatik ; kellőleg kitanúlt vadászaink nincsenek : minden vadásztörvény hiányában pedig a vadásztéreknek bérbeadása ezeknek végképi elpusztulását vonja maga után. — Ez okok mindegyikéről egy egy ér. tekezést lehetne irnom, a hiányainkat kellőleg ismerő és érző vadászközönség azonban beérendi ez alkalommal a puszta figyelmeztetéssel s mi hamarább egy vadásztörvény alkotását sürgetendi, mellyel együtt karöltve járand a dúlóvadak elejtéséért eddig vajmi szűken fizetett vadbér fölemelése is, miáltal megzilált vadállományaink egyedül is képesek némileg lábra kapni. Most még alig van a Bikknek olly tája, hol őzekre sikerrel ne vadásznának s midőn a nagy hó miatt az erdők belsejéből s a tetők-