Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Vadászrajzok. Havas Sándortól - II. Beszterecz

BESZTERECZ. 31 lenni" — s ime alig telt bele néhány perez, újra két, mindenütt egymás mellett haladó friss nyomra akadtunk. Ismét nagy hévvel követtük azt minden akadályon keresztül s a nyom ismét egy emelkedettebb — a vizböl szárazan kiálló ingoványszigetre vezetett. Ezt körüljárva s ke­resve a lékeket, legnagyobb sajnálattal vettük észre, hogy a víz az in­govány körül nincs befagyva s hogy onnan bajos leend a két vidrát kizavarni. Két ember nagy nehezen átlábolt a szigetre s ütötte pisz­kálta azt minden irányban. Csakhamar egy vonalban mozgást is vet­tünk észre a vizén s minden szem és minden csö oda lön irányozva; a vidra azonban egyszer sem dugta ki fejét, hanem észrevétlenül jég alá bújt. Ekkor már az eső sürün szakadt s a már félig felolvadt ke­vés havat is nem sokára elenyésztette ; késő délután is volt már; siet­tünk tehát haza felé, hova alkonyatkor érkeztünk. — Az ezután kö­vetkezett lakmározás élveit, jó meleg szobában, barátságos kandalló s rakott asztal mellett, nem emlitem. Yadásztársaim tudják, milly jól esik a „patkószeg" is, ha az ember egész nap talpon volt, fáradott és czélt ért. De térjünk a vidrára. Csupán a gyönge fagy volt oka, hogy lega­lább 5—6 dai*abot nem ejtettünk az nap. Csáki a mult télen egymaga kutyájával 20 darabot fogott, még pedig minden lőfegyver nélkül nád­metszőjével komintva őket agyon. S most is beszéli az egész falu, hogy boldogult gróf Yay Ábrahám néhány év előtt Besztereczre rán­dulván ki, kevés óra alatt 20 vidrát fogatott és lövetett. Legbiztosabb vidravadászat esik erős és tartós fagy után, midőn a lápok is jól befagyvák, és új havon, midőn az ember nem kénytelen gyalogolni, hanem szánon mehet a merre tetszik s tisztán látja a nyomot. Sokszor megtörténik, hogy a vidrát bakzásakor többed­magával találja az ember szárazon; ekkor van aztán veszekedés és marakodás a kutyákkal. A vidra a szárazon igen lassan szalad s perez alatt utoléri őt a kutya. Nagy vidra azonban egy kutyától nem fél s ezt jól összemarja. Csáki beszélte, hogy két kutyája nem rég négy vidrára bukkant egy laposban s mindakettő megmarva jött haza. Még valamit a vidra természetéről. Kétlakú emlős állat ez, ren­desen a szárazon a gazban van vaczka. melly bői valóságos alagutak vezetnek a halászó helyekre, úgy hogy az alagútból egyenesen vizbe s onnan ismét észrevétlenül vaczkába mehet. Eledelét azonban, melly egyedül halból és csikból, kivételes esetben rákból áll, mindig a viz alatt úszva keresi s a legnagyobb halatt ia képes megölni. Zsákmá­nyát a szárazra hozza ki, mert viz alatt legfelebb 15 perczig marad-

Next

/
Thumbnails
Contents