Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408
sebző vadászra, érezvén azt, hogy a nagy meredeken hozzá már fel nem juthat, két orditást hallatva lefelé gurult, a harmadik álláson reá várakozó Andrássy Géza grófhoz, a ki egy kegyelemlövéssel tette ártalmatlanná a hatalmas vadat. Ugyané hajtásban, a lent a völgyben váró Andrássy Sándor gróf lőtt egy szép vadkant és egy kisebb kocát. Érdekes és mulatságos látványt képezett a hajtás tartama alatt az 1-—-2—3 állásokat elfoglaló vadászokra nézve, egy minden valószínűség szerint a hajtásból kitört vén medvének lőtávolon kivüli menekülése, a hátok mögött levő kopasz domboldalon felfelé. Az öreg mackó a zaj hallatára, érezvén a pecsenye-szagot, ugyancsak igyekezett a meredek hegy tetején levő bozótokat elérni, de nagy megerőltetésébe került a kapaszkodás, lépten-nyomon gurult vissza lefelé, mig nagy nehezen mégis elérte a célját. A hajtók örömét nézni is meglepő jelenetet szolgáltatott, a mint a zsákmányul ejtett nagy medvét megpillantották. Ujongtak, körülfogták, hogy még a vadászok sem férhettek ahhoz, beszéltek hozzá, eredeti megjegyzésekkel illetvén azt. Nemcsoda, a Szilice, Borzova és Jabloncá községbeli hajtók közül, nem egyre ijesztett már rá — nem egyet tett csúffá — a közelmúltban is — a vadászatokon megsebzett medve, örvendenek tehát mindannyiszor, a hányszor egynek a torán lehetnek. A legnagyobb készséggel vállalkoztak a nagy tehernek — vállukra vett rudakon — a meredek hegyoldalon le a völgybe való szállítására, nehogy csúsztatás által a mackó szép bundájában kár essék. Lent a völgyben aztán szépen elhelyezték a mackó és a vaddisznók hulláit s a vadászur Larisch grófot, a ki életében ma vett részt először medvevadászaton, lefektette a medvére s vadászkésének három ütésével, a szokott jelszavak elmondása után : medvevadásznak avatta fel, majd ezután átnyújtott neki egy, a medve vérébe mártott leveles tölgygalyat, a mit a medvevadász fövegéhez tűzött. Ezután a vadásztársasággal jött festő-fényképész felvételt eszközölt az érdekes csoportozatról. A második hajtásban lövésre nem méltatott apróbb vadak és kisebb disznók, ép bőrrel törtek át a vonalon, de nem került puskacső elé. A harmadik hajtás a jabloncai határban ment végbe. Itt egy ut által keresztül szelt tisztáson voltak a vadászok felállítva. Alig kezdődött meg a hajtás, egy szintén kifejlett nagy medve egyenesen Larisch gróf közvetlenközeieben tört ki a sűrűből a tisztásra, a ki egy jól irányzott lapoclövéssel fogadta azt, majd midőn ordítva tovább menekült, utána lőtt — s még mielőtt a túloldali sürübe ért volna, újra megsebezte. Hajtás után ott találták meg a kiszenvedett állatot, alig husz lépésnyire a gróf állásától. Elképzelhető, a hatvan éven felül járó s még soha medvevadászaton részt nem vett főúrnak rendkívüli öröme, a valóban rendkívüli vadászszerencse felett. L. 78