Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

ökrét vágta le egy medve. A mint a fuvaros reggel ökrét kereste, annak élettelen hulláján lakmározva látott egy medvét. A medve nem várta be, mig a fuvaros egészen közelébe jő, hanem amint észrevette ott hagyva prédáját, fúva és morogva üldözőbe vette azt,, ugy hogy a fuvaros fejszéjét, szürkankőját és kalapját eldobálva menekült előle. A goromba mackóra hajtóvadászatot rendeznek. R. H. 1887. 31. sz. Ritka vadász-zsákmány. A szulovai vadászkastély melletti erdőségben hajtóvadászatot tartottak mult szombaton, melyben a tulajdonos Andrássy Manó gróf és vendége Radvánszky Géza báró vettek részt; a keresett medvét, mely előtte való napokban egy ökröt vágott le e helyen, meg nem találták ugyan, de e helyett még ritkább vad esett zsákmányul, egy szépen kifejlett hiúz, melynek az express-fegyver golyója beleit kiontotta. Ennek dacára legalább háromszáz lépésnyire ment el a SZÍVÓS állat a lövés helyétől, de a mikor már reá akadtak, nem volt benne élet. R. N. 1887. 34. sz. Milán király Gömörben. Ha a rövid idő óta önállóságra vergődött szomszédos szerb népnek történelmébe egy pillantást vetünk, azt tapasztaljuk, hogy az ő viszontagságteljes életük sokban hasonlít mieinkhez. Ők is — ugy mint mi — alig két századdal elébb foglalták el a más nyelvű nemzetiségek közé ékelt országukat — nekik is temérdek bajuk volt önmagukkal, a törökkel és osztrákkal, sőt az orosszal is, — de mert vitéz multjuk emléke soha ki nem halt belőlök, annak lelkesítő befolyása következtében az elnyomatás hosszú és nehéz években is megtudták menteni jellemük sajátságait, megőrizni nyelvüket és erkölcseiket, nagy részben vallásukat is, mig aztán — hosszú várakozás után — nekik is ütött a szabadság órája, a melyben visszanyerték ősi szabadságukat, hogy azt vitézséggel szerzett és sok vérrel óltalmazott hazájok emelésére fordíthassák. És dacára á szomszédos bajtársi viszonynak, dacára annak, hogy voltak esetek, a midőn a mindig erősebb magyar, soha elégé meg nem található szívességet tett a szerbnek : hozzájárulván hazája önállóságának megmentéséhez, vendégszeretettel fogadván a törökök által irtott s ide menekülő népnek, — a szerbek gyakran a sziv és ész törvényeinek sugallata ellen bántak el velünk, s a dicső emlékű szabadságharc óta sem egy izben adtak tüntetőleg kifejezést irántunk táplált ellenszenvüknek. Kezd azonban már a szerb nemzet is tisztába jökni a helyzettel, s bár a pártoskodás szelleme ott is sok bajt okoz még mindig, annyit be kellett látnia, hogy a régi oktalan gyűlölködés tovább fenn nem állhat, mert többszörös érdek fűzi össze a magyar nemzetet a szerb nemzettel, és igy itt az ideje, 38 J