Bársony István: Vadásztáska / Budapest, Magyar Hírlap, 1903. / Sz.Zs. 1643

Különös alakok

Öl volt már a vizsláival, (az egyiket ellopták, a másikat elütötte a vasút, a harmadikat széttépték a malaczos koczák,) hogy nein akar többet kínlódni kutyaneveléssel. Szent hite, hogy úgyis hiába lenne; mihamarabb tönkre menne nála a legjobb vizsla is. Söt a legjobb tán leghamarabb. •Kutyája eszerint nem volt, s igv szivesen szegődött Kacsáshoz, aki nemrég vett egy hires Főnagy-féle pointert, amclylyel az utolsó rongyos fürjig minden vadat össze lehetett szedni a határban. így aztán elmulattak ketten, még a gabácsi dombokon is, ahol pedig nem mondhatni, hogy túlságosan sok lenne a vad. Xo, de ott volt velők Lion, a hires orrú vizsla, ami vad akadt, azt Lion megkereste. így vadászgattak egy szép szeptemberi napon, Lion talált egv falka foglyot, s megállotta. Amint a tuczatnyi madár felrepült, Bató két gyors lövéssel kivette belölök a dézsmát. Két fogoly esett. Ivaesás is kétszer lőtt. Sőt lőtt volna négyszer is, ha még egy puskája van, amit hirtelen a kezébe nyomnak. Am ami az eredményt illeti, az sajnálatos volt. .V többi tiz fogoly vidáman repült a tengeritábla végéig s ott megült. Azalatt, hogy a vadászok a szálló madarak után néztek, Lion hamarosan teljesítette kötelességét. Látta, hogyan esett két fogoly. Hamar elhozta elübb az egyiket, azután a másikat — Kaesásnak. Kacsás a legnagyobb lelkinvngalommal fűzte mind a kettőt az akgatójára.