Bársony István: Vadásztáska / Budapest, Magyar Hírlap, 1903. / Sz.Zs. 1643

Pusztai kóborlás

8 vagy Hármat, mlFor a vásárról éjjel Hazafelé [jöttein;. (Ejnye ele Hamar leapadt a féltuczaf Háromra!) — Oszt' micsoda vásáron járt maga éj'jel, bácsi? — A vásár tudniillik nem' éjjel volt, Ha

J nem áldomást ittunk, s valamicskét berugda> lesoltunk. Haza csak éjszaka kerültünk. — Hein látott akkor triplán, bácsi 1 EHátlia nem volt itt annyi róka. Hozzám fordult az öreg, feltolta a Ha

j lapját, egyet gondolt s azt felelte: leket. — Mikor is látta a rókákat ? — Most volt valamikor, Szent MihályEor. (Ezt éppen Szent György nap előtt két Léttel mondja!) — Annak eszerint félesztendeje már. Észrevette, kogy kötekedők vele s meg'csökönyösödött. — Dejsz' ka én mondom, kogy van itt róka, kát van! mondta hányiveti hangon. Fusson ki a szemem, ka a mult kéten is nem láttam egyet holdtöltekor. — Ho, azt az egyet hagyjuk meg magnak. Fogja, még egy szivar. Ámbár neheztelt egy kicsit, azért mégis elfogadta. Darczásan nyújtott kezet. Mentem, mendegéltem a fehér tanya felé, amely az esti ködken szinte lihegni látszott, mintha nem is a földön volna, hanem felemelkednék a levegőbe.