Bársony István: Vadásztáska / Budapest, Magyar Hírlap, 1903. / Sz.Zs. 1643

A paragrafusok

11. §. Ha ezer lépésnyire tőled szánlanak a pusztán, ne mondd, liogy azért lőttél oly sietve a vadra, nehogy a szántéökrSk vonalába fusson s aztán háziállatot lőjj vad helyett. Mert, ha hibázol, ugy sem hisz neked senki sem. Ellenben, ha találsz, akkor magad sem beszélsz sietésed ilyen okáról. 15. §. IIa mozogni látsz egy bokrot, no lőjj mindjárt bele, mert ugy járhatsz, mint a bagi kántor, aki a saját csikaját teritette le vadkan helyett. • 1 o. §. Igyekezzél mindig ugy fordulni, a vadászaton, hogy előtted legyen a vad, no pedig azon az oldalon, amely felé nem tudsz mozdulni. IIa mindig „mögötted kél a vad", hamar kiösmernek a cziinboráid s akkor: „beszélhetsz jó vitéz!" 17. §. Se álmosan, se fáradtan, se betegen ne menj vadászni. Almosságodat vaksiságnak, fáradtságodat restségnek, betegségedc'j ügyetlenségnek keresztelik el mac'ok köz+ a kedves cziinboráid, 18. §. Erdei hajtásban ne mozogj, no tüsszents

1, mert a szomszédod téged tesz meg hü fiaknak, ha hibáz. 19. §. IIa lövésed után a vad vigan száguld vagy röpül tovább, nc mondd, hogy csal: ugy ment a lövéstől a szőre vagy a tolla, mert utóbb akadhat, aki hiszi s keresni indul a vadadat, amelynek pedig semmi haja sincs. 20. §. Gazos helyen, ha észreveszed, hogy hibázásodat a társad nem látta, bátran ugy tehetsz, mintha biuecn keresnéd a lelőtt vadat.