Bársony István: Szól a puska , Természeti képek és vadásztréfák / Budapest, Lampel, [1910?] / Sz.Zs. 1514

Boldog idők

Boldog idők. 29 madárszólam, ami után az erdő némasága csak még mélabúsabb. Aki csupán a társas vadászatokat ismeri, a mikor víg czimborák megállapított terv szerint kerülnek össze s aztán — ha egyet-kettőt fordultak — letelepszenek az elemózsiá mellé: az bizony aligha megérti az ilyen egymagában való barangolás rejtelmes örömét. A világtól való elszakadás ez; menekülés ez az emberi zaj elől, ami minden lárma közt a legeslegprózaiabb. A vágás elhagyottsága a biztos nyugalmat kínálja. S ha valahol a favágó visszhangos kopácsolása hangzik : az már megrontja a tökéletes, felséges maganyt, riasztja a szellő moszatolásán kívül más neszhez nem szokott vadat. » » • Aznap, hogy megint neki indúltam a dobrai vágásnak, Sipos Berti, hű társam, szomorúan eresztett utamra. Öt másfelé húzta a kötelessége. A dobrai vágás minden igéretét egyesegyedül én foglalhattam le. Pedig nagy ígéretről volt szó. Az egyik kerülő jelentette, hogy hallott már előtte való este egy pár hosszúcsőrut. Mintha csak azt adta volna hírűi, hogy angyalok szálldoznak a tavaszi este borongásában odakint s szirének dalát dalolják, égi lantot pengetve hozzá. A Brittek nemzetségének egyik legremekebb példánya volt egyetlen társam. A Brittek nemzetsége egy híres vizslacsalád volt, páratlan akkoriban hét vármegye területén, A jó öreg vizsla bömbölve, ahogy kívüle kutyát örömüvöltésben kitörni sosem is hallottam, forgott körülöttem. Az ilyen magányos barangolás sok apró gyönyörűségét, várakozassalteljes örömét, megle-