Bársony István: Magyar földön, Természet és vadászat / Olgyay Ferenc képeivel. 2. kiad. Budapest, Athenaeum, [1929]. / Sz.Zs. 1338

Északi szél

92 BÁRSONY ISTVÁN De most egyáltalában nem lehet álmodoznom. Valaki vadul száguldoz a pusztaságon és telekiáltja bús jaj szavával az egész világot. Fúj az északi szél s attól fázós elevenség rezdül ki még a legkisebb fűszálból is. Ahogy a határárkon ülök az alacsony akácbokrok között : elnézem, hogy mozog körülöttem és felettem minden. Pedig ebben a nagy mozgósításban a legnagyobb rész csak a helyhezkötöttség vergődése. Fúj az északi szél és szaggatott jajongása mintha ember melléből hördülne ki. Ez az egyetlen hang hallik fent és alant. Az akácbokrok egymáshoz hajolnak és riadozva sírják a szél dalát. A pusztán egy nagy tengeritábla terül, mint törpe sivár erdő ; — azon is látszik a kétségbeesett erőlködés, hogy porig ne alázza a nekivadult szél. A fonnyadt tengeri levelek foszlányosan libegnek délnek, mint tépett zászlórongyok. Minden mozog. A bágyadt rét folytonosan változtatja színét ebben a nagy mozgásban, amikor a szélroham még a sarjúfüvön is hullámot rezget végig. De a fű is, a tengeri is, az akácbokor is csak helyhezkötötten mozog, tehát rab valamennyi. Most látni igazán, amikor a szél elől rohanvást rohanna mindegyik, de hiába : a szabadság még annyira sem övék, mint a szélgörgette ördögszekéré, amely fittyet hány a viharnak s szalad előtte a világ végéig. Emitt is száguld egy, neki a mezőnek, s minél jobban csapkodja a szél, annál vígabban gördül-pattog. Amint a rögös szántást eléri, egyszerre szárnya nő ; egyik hantról a másikra repül. Attól a jajgató hangtól menekül tán, amely mindenütt szól a pusztán. Fúj az északi szél és felkapdossa a rónaság porát; elkezdi forgatni, oszloppá sodrítja, kinyújtja, felemeli, táncra perdül vele ; — a határárokról széles tölcsérnek látszik a forgatag, amelynek milliárd porszeme sárgásán fénylik a ráhulló sugártól. A tölcsér szája körül tűzhányó játékával sistereg a szétrepülő por ; s amikor a forgószél elfárad : elereszt egyszerre mindent, amit felmarkolt és magával ragadott. A portorony nyomban összeomlik s a magasban csak