Bársony István: Erdőn, mezőn, Természeti és vadászati képek / 3. kiad. Budapest, Athenaeum, 1904. / Sz.Zs. 1406

XLIII. Negyven év után

253 Pető bácsi elpirult. Megköszörülte a torkát. — Ejnye, hát már örökké ilyen kíváncsi maradsz te anyjukom? No, de úgy-e jó lesz így? — tette hozzá, nekividulva, úgy-e jó lesz?! . . . Terka néni csak ölelte és csak sírt. De most az egyszer igaz örömében. Odakint mintha tapsoltak volna a hervadt lombok. A vén kokinkínai kakas nagyot kukorikolt és ő is tapsolni kezdett a szárnyával.