Bársony István: Mulattató vadászrajzok , Vidám kalandok és adomák gyűjteménye / Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, Athenaeum, 1905 / Sz.Zs. 1422

Gerzon mulat

Gerzon mulat. Gerzon gazdatiszt volt, még pedig egy meglehetősen nagy grófi birtoknak az intézkedő tisztje. A kik jól ösmerték, azt mondták róla, hogy érti a dolgát, ámbár néha meglehetősen kapkodónak, szelesnek látszott. Ezt a tulajdonságát mindenki tudta, a ki csak egy párszor is érintkezett vele. Bajt nem okozott a dolgában; de a grófjának annál nagyobb mulatságára tudott lenni furcsa hányivetisége. Nem nyögte Hymen rózsalánczait; meg akart maradni szabad embernek. Némely esetben ennek meg van az a haszna, hogy az ember jobban végezheti a dolgát. Katonának s orvosnak például sohasem kellene megnősülnie. Mert ritka katona az, a ki, ha felesége s gyermeke van, ugyanazzal a könnyű szívvel indul ütközetbe, mintha magában volna. És az orvos is óvatosabb a betegekkel való érinkezésben, ha attól tart, hogy difteritiszt visz haza gyermekei közé, mint ha otthon nincs kit féltenie. De a gazdaember, kivált a külső gazdaságban, alig lehet el asszony nélkül, a ki rendet tartson otthon, a míg ő a gazdaságot járja. A földesurak jól tudják, hogy a gazdaságra csak haszon az, ha a házi bajok nem foglalják el a tiszt urakat. Ennélfogva szívesen is veszik, ha megházasodik a kinevezett ispán. A Gerzon földesura meg is kérdezte egyszer: — Hallja maga Gerzon, mért nem házasodik már? El tudna tartani egy asszonyt, azt hiszem. 83 6*