Bársony István: Mulattató vadászrajzok , Vidám kalandok és adomák gyűjteménye / Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, Athenaeum, 1905 / Sz.Zs. 1422

Egy úr elveszett

WW Kérem, —• mondta — engem Bárdos úr hitt meg. Először van szerencsém . . . Mindenki őt nézte. Végre a társaság egyik tagja lassan közeledett hozzá. — Uraságod itt talán idegen?— kérdezte fennhéjázva. Szabócska hebegett. — — Vagy úgy! Bárdos! Azok az urak itt vadásznak jobbra, a szomszéd község határában. Tisztelt uracskám, ön eltévedt, — el bizony. — Bocsánat! A nagy köd!... Ha legalább visszatalálnék valahogyan. Az idegen úr megszánta szegényt a vergődésében. — No, majd adunk egy hajtót, a ki hazavezesse. Azt a hajtót pedig lekenyerezte a kis Szabó, és elvezettette magát vele be a faluba; — ott szekeret fogadott s ment a vasútra, egyenesen. Barátai kétségbeesve keresték egész nap s este kidoboltatták, hogy egy úr elveszett közülök; — tíz pengőt kap, a ki megkeríti. A tíz pengőt ugyan sokalta Andorfy, de Bárdos megvigasztalta, mondván: — Úgyis ő fizeti, a kis Szabó! 60