Bársony István: Mulattató vadászrajzok , Vidám kalandok és adomák gyűjteménye / Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, Athenaeum, 1905 / Sz.Zs. 1422
Egy „alak"
Egyszer csak megszólal mögötte a legközelebb levő hajtó: kérem ténsúr, mindjárt benn leszünk már a községben. A boldogtalan Gyurkája! nem elment egy vándorlólegény után, a kinek eszébe se volt, hogy vadásszék? csak minél egyenesebben igyekezett a faluba bejutni. Ettől fogva minden rendezői tekintélye megszűnt, sőt az a hír terjedt el, hogy a hol megjelenik, ott kész a rendetlenség. Minthogy maga a hiszékenység, most már maga is hiszi ezt, a szegény ember.
/