Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

II. RÉSZ. A JEGESTENGEREN

— 51 — Augusztus 9. 77° 03' szél., 51*21' hossz. Még sokáig ébren voltunk ma éjjel. Egész éjjel sűrű jégtáblák közt haladtunk, mindig a jég által alkotott csatornákbanÉjfél már jóval elmúlt, midőn H. S. egy Storkobbenak nevezett nagy fókát lőtt, mely egy jégtábla szélén feküdt egész mozdulatlanul. Messziről úgy nézett ki, mint egy nagy sötétszürke zsák- Csónakkal egészen meg lehetett közelíteni és egy lövés után, melyre alig rándult egyet, vége volt, úgylátszik alvás közben leptük meg. Midőn a hajóra hozták, akkor láttuk csak, hogy milyen alaktalan nagy tömeg volt. fi hossza kitett 2 méter 64 centimétert és a lenyúzásakor 8 centiméter vastag külső zsírréteget találtak rajta. Ma reggel még félálomban hallottam, amint valaki a folyosón „björn"-t kiáltott. Természetesen nagy izgalom lett erre, mindenki gyorsan öltözni kezdett, gummicsizmát, sweatert húztunk és magunkra kapva bundáinkat, puskákkal, fényképezőgéppekkel rohantunk fel a fedélzetre. Hajónk egy nagy szabad vízfelület közepén haladt, előttünk pedig úgy egy-két kilométer távolságban lévő jégen állott a medve, hosszú nyakát lelóggatva, egészen apatikus mozdulatlanságban, filighanetn aludt, mert még vagy egy negyedóráig megmaradt ebben a helyzetben és csak mikor a hajó közelebb ért, akkor nézett fel egy pillanatra, majd megfordult és nagyokat lépve totyogott befelé a jégtáblán. Ezalatt leeresztették a csónakot, D. P., kin a sor volt és még egynéhányan elindultak, erősen evezve a jég felé. De a medve sem volt rest és most már teljes erejéből törtetett előre, csak néhanéha állott meg egy pillanatra, hátra nézve üldözőire, kik ezalatt a jéghez értek és a csónakból kiszállottak, fi medve azonban mindinkább távolodott tőlük, úgy hogy a csónak utasaival együtt nemsokára visszaérkezett a hajóhoz, hol nagy tanakodás indult meg afelett, hogy miképen lehetne mégis megszerezni a renitens medvét. Végre abban állapodtunk meg, hogy a csónak újra a jéghez megy és a bennlevők ott kiszállva a jégmezőre, gyalogosan veszik üldözőbe a medvét, mink pedig ezalatt a hajóval a jégtábla túlsó felére kerülünk, hogy ezen módon két oldalról is el legyen vágva a menekülés útja a medve elől. Csakugyan így is lett, a haditerv nagyszerűen bevált, mert mire a medve a jégtábla túlsó oldalán a vízbe vetette magát, arra már hajónk 4*