Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

I. RÉSZ. CHRISTIANIA - THROHDJEM TROMSÖ

— 8 — vitorlái vakító fehéren tündököltek a csodálatosan kék vízen. Olyan derült és élénk volt ez a kép, olyan frissek és üdék voltak ezek a különböző színek, hogy alig lehetett betelni azzal a bájos napsugaras képpel, amely a hegyoldalban robogó vonatból elénk tárult. Végre megérkeztünk és szerencsésen átesve a vámvizsgálaton, megszámlálhatlan podgyászainkkat együtt a Victoria-hotel rozoga omnibuszán döcögtünk végig Christiania utcáin. Manapság már nincsenek ügynevezett első benyomások útközben, mert a megérkezés mindenütt egyforma. H nagy pályaudvarokon egyforma a lárma, a sürgés, forgás, a számtalan felírás, mit azonban elolvasni már senkinek sincs ideje, a hordár számát mindenütt elfelejti az ember, feladott podgyász mindenütt lassan kerül elő, míg erre vár, addig majdnem legázolják egy tolókocsival, aztán keresni kell a jegyet, a feladóvevényt, majd a vámvizsgálatnál a kulcsokat, egy szóval mindenütt a rendes sietség, keresés és várás. Végre együtt van minden, az utcákon átszáguld az ember, nem is láthat semmit, hiszen nyakig ül a kabátok, plaidek és táskák között. H hotelben sincs vége a megpróbáltatásoknak! Ott is várni kell, míg hozzák a podgyászt, de addig legalább némi szórakozást nyújt a bejelentő-ív kitöltése, mely alkalommal, a „mi a foglalkozása" rovat sokakat gondolkozásra késztet. T\ztán jön a podgyász, rendesen fordított sorrendben, mint ahogy kellene, gyorsan kezd kicsomagolni a szegény agyonkínzott utas, természetesen csak a legszükségesebbet keresi elő, persze ez mindig legalul van. Öt perc múlva a legbizarrabb rendetlenség uralkodik az egész szobában. Végre miután az üti port lemosta, rendesen felöltözött, akkor ér rá csak gondolkozni, akkor eszmél csak fel, hogy hiszen ő tulajdonképen Christianiában vagy Párisban, vagy bárhol másutt van. fi gyönyörű idő, meg a mozgás utáni vágy már kora délután kicsaltak az utcára. T\ legszebb, legforgalmasabb utca itt a Karl Johanns Gade, itt vannak a jobbfajta üzletek és e körül csoportosulnak a város nevezetesebb épületei. Ezen utca végében egy emelkedetebb helyen áll az egyszerű egyemeletes királyi palota, VII. Haakon király rezidenciája. Lejebb a norvég parlamentnek, a storthingnak épülete látható, egy vörös téglákból gótikus stílben épült palota, melyen büszkén leng a norvég lobogó, hirdetve Norvégia csak nemrég elnyert teljes önállóságát.