Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 1. A cserkelés

— 51 — átlagos súlya — mindenkor a lőhető, jó szarvast, tehát a koronás tizest vagy tizenkettest vévén alapúi — 150 kg., lábnyomának széles­sége 60 mm. A csehországi szarvas átlagos súlya 170 kg., nyomának széles­sége 70 mm. Hazánk jó szarvasai 180 kgrammot nyomnak s lábuk nyoma legalább 80 mm. széles, sőt a Kárpátok keleti és délkeleti részein a jó szarvastól megkívánják, hogy legalább 200 kg. súlya és 90 mm. széles nyoma legyen. Dombrowski R. a híres vadászati író s külö­nösen a fővad ismerője, hazánk keleti szélein 1875-ben a bőgéskor egy hatalmas szarvas után cserkélt, a melynek pontosan megmért nyoma 118 mm. széles volt; és vadásztársa két nappal később a vad elvonulása után azonnal szigorú pontossággal mérve 114 mm. széles nyomot talált. Ezekkel szemben a legerősebb tehén nyoma alig éri el a 60 mmtert. 2. Hasonló módon biztos jel — a lépés hossza. Méretekről beszélni itt is igen nehéz, mert a nagyobb szarvas nagyobbat lép, és a különböző vidékek fővadja, — miként fentebb is jeleztük, — nagyság tekintetében is igen különböző; igy Németországban a jó szarvasnak lépését 80 cm.-re teszik, a mi bakonyi és marmarosi derék szarvasunk 90 cm.-t lép. De tekintve, hogy a hol nagyobb a szarvas, ott a tehén is nagyobb, és a vadonban élő szarvastehén jóval nagyobbra nő a vadaskerti tehénnél, átlagos szabálynak vehetjük, hogy a jó bika lépése legalább is hosszának részével meghaladja az illető vidék legerősebb szarvastehenének lépését. 3. A szélesztés. (Der Schrank, v. das Schránken.) Ha nyilt terü­leten jó talajban szemléljük a fővad nyomát, ott a hol messzire látható a csapa, a tehén csapája olyannak látszik, mintha mind a négy lábát egymás után rakná, vagyis a két oldal lábnyomai alig térnek el észrevehetőleg jobbra-balra a csapának eszményi közép­vonalától. Az egész csapa egy szalagot, egy pásztát képez, azért mondják, hogy a tehénnek pásztázó járása van. (Lásd 13. ábra 1. kép.) A bika erősebb testalkatánál, szélesebb mellkasánál fogva szélesebben jár, a nyomok jobbra-balra észrevehetőleg távolodnak a csapa közép­vonalától, és minél erősebb a bika, annál nagyobb lépésének széles­sége. Ezenkivül a bika csülkeinek hegyével kifelé lépdel, mig a tehén a vonulás irányával egyenközüen rakja le csülkeit. (Lásd 13. ábrát 1. és 2. kép.) Megesik, hogy a vemhesség utolsó szakában a tehén is széleszti járását, de ez soha sem történik megszakítás nélkül s egy­folytában legfeljebb 3—4 lépésre terjed; az esetleges tévedés az évszak tekintetbe vételével könnyen elkerülhető. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents