Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 8. A vadász felszerelése

— 135 — hogy kilométerekre lövő fegyveréből a távcső segítségével most már igazán kilométerekre lövöldözzön, hanem hogy a rendes lőtávolon belül s talán kissé homályosan álló vadat közelhozva, jól megvilágítsa és pontosan, biztosan meglőhesse. E találmány oly szép és oly fontos a szarvasvadászra nézve, hogy lehetetlen elzárkózni azon engedmény elől, hogy az ilyen jó távcsővel jól felszerelt megbízható fegyverrel a jó lövő mindenesetre nagyobb távolságokra is kifogástalanul és biztosan fog lőni, habár e tekintetben a legjobb lövőnek is szigorú mértéket kell tartania és a legnagyobb óvatosságot tanúsítania. Vadászfegyvereknél a rögtönzőnek használata nem ajánlatos, mert feltétlenül elkényezteti a vadászt, úgy hogy ha aztán sietségből vagy bármely más okból rögtönzőt nem használhat, rendesen hibásan lő; ott pedig, a hol, kivált társas vadászatoknál, mozgó, menekülő vadra kell lőnie, a rögtönző nem igen használható, sőt veszedelmes. A ki megtanul egyszerű ravasznyomással jól lőni, az fegyverét mindig jól és biztosan fogja használni. A kakas nélkül való fegyver jobb a kakasos fegyvernél, mert simább és a sűrűségben nem akadozik. A mi azt az ellenvetést illeti, hogy a kakas nélküli fegyverrel könnyebben történik szerencsétlenség, az a megjegyzésem, hogy a szeles, vigyázatlan ember kezében minden fegyver veszedelmes, a higgadt, gondos vadász kezében pedig minden rendszer veszélytelen, annál is inkább, mert az ilyen vadász soha sem fog vadászatra indulni oly fegyverrel, a melyet előbb minden irányban a leggondosabban ki nem próbált. A kakas nélkül való fegyvernek ezenkívül még az az előnye, hogy a szerszám kevésbbé van kitéve az eső és harmat behatásának, mint a kakasos fegyvernél. A hivatásos vadászoknak az ujabbkori fegyvertechnika kitűnő használati fegyvert készített a háromcsövű puskákban; még pedig annak a vadásznak, kinek többször van alkalma söréttel lőni, a két sörétes és egy golyós csövű fegyver formájában, annak pedig, a kinek inkább kell nagyvadra vadásznia, a két golyós és egy sörétes csővel bíró fegyverben. A fegyver külseje ne legyen fényes, nehogy a fényes részek villogása elárulja a vadászt. A jó vadásznak nagy súlyt kell helyeznie arra, hogy fegyvere jó anyagból és gondosan legyen készítve, mert csak így lesz az minden körülmények között harmatban, zivatarban jól használható és a vadászattal járó viszontagságok között tartósan ellentálló. Igaz ugyan, hogy az ilyen fegyver drágább, mint azok a tuczatárúnak