Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

V. A vízi ló

89 tudomást szerezvén érkezésünkről, baromcsordáját kereste fel s ott sajátkezüleg egynehányat levágott azokból, hogy megvendégelésünkre elegendő hússal lássa el magát. Befejezvén e munkát, egy nagy ökörre ült, és fogadtatásunkra sietett. Egy fiatal, széles vállú s magas termetű szerecsen állott előttünk, ki külsőleg méltóságának semmi jelét nem mutatá, s alattvalóitól ruházatra nézve is nem sokban különbözött. Belépve hozzánk, méltóságteljesen üdvözle bennünket, mire a fiatal hottentot szolgánk is előlépett s nevünkben visszaadá az üdvözletet s tisztelgő szavainkat megmagyarázta. Kärakoo, igy nevezték ez ifjú főnököt, több ízben személyesen megfordult Vanderbolt úr tanyáján s ez alkalommal néhány hollandi szót elsajátított, miknek segítségével ő most a velünk való beszélgetést nem egészen sikertelenül megkísértette. Ha gondolatai kifejezésére elegendő szóböséggel nem bírt is, mindamellett különböző jelek és mozdulatok által értésünkre adta kivánságát, mely mindössze is abban összpontosult, hogy ajándékot tőlünk szívesen elfogadna, s hosszú beszélgetésének rövid tartalma ez volt : ,,mit hoztatok nekem?" e fontos kérdésre mi azonnal tettlegesen válaszoltunk az által, hogy nélkülözhető holminkat eléhordattuk — először is egy kis hordó rhumot, mi mindnyájától a legbecsesebb kincs gyanánt fogadtatott; azután késeket, fejszéket s puskaport, meg golyót raktunk ki a férfiak számára, s külön üveggyöngyöket, fényes érckarikákat, s különböző játékszereket a nők számára. Ök mindent nagy kandisággal megvizsgálgattak, azután pedig egy rakásra összehányták s várták, hogy a főnök oszsza el közöttük. Mi vacsorához ültünk, s gazdáink ez alatt szerecsen szolgáinkkal a tűz körül letelepedvén, szinte lakomáztak, csakhogy terített asztalra, késekre és villákra legkevesebb szükségük sem volt, mert mindenki kezébe fogta az elibe vetett darab húst s fogaival szétdarabolta, úgy a mint tudta. A pálinkás hordócska e közben szorgosan adaték kézről kézre, s nemsokára mutatkozni kezdett az erős ital