Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

V. A vízi ló

80 V. A vízi ló, Afrika déli csúcsán, a természetnek különösen szép és megáldott éghajlata alatt fekszik a Kap föld Fokvár nevü fővárosával. E csúcs azon időtől fogva, hogy először megkerülték, a ,,jó remény fokának" neveztetik. A még jó formán ismeretlen Afrikának e része 1493-ban Baiáholomeo Diac által fedeztetett fel, 1497-ben Vaskó de Gama által körülhajóztatott s a 17-dik század elejéig a portugallok hatalmában maradt. Ezután a hollandok foglalták el, mígnem végre 1806-ban a brittek ragadták magokhoz s azt jogos birtokuknak nyilvánítván, annak az 1815-ki egyezkedések alkalmával maradandó uraivá lettek. Mi alatt azonban a különböző európai nemzetek itt a fölségi jog fölött civódtak és háborúskodtak egymással, azalatt más részről számos bevándorlók csapatai folytonos harcot vívtak a benszülött vad lakókkal a letelepedésre I szükséges hely miatt, mit csak drága véren engedtek át a jövevényeknek. A legelső letelepedettek hollandusok vol- j tak, kik idöjártával némi polgárisult szokásokat honosí- j tottak meg itten. Nyugoton a hottentották s ezek főtörzsöke a buschma- I nok, kik sziklahasadékokban élnek, s innen troglodytoknak is neveztetnek, keleten pedig a kafferek törzsei honolnak 1 maiglan is, kik csak véres háború által kényszerülve, I engedtek tért a telepedöknek. Ez idegen jövevények évszázadokon keresztül harczoltak a benszülöttekkel, kik mindaddig békét nem hagytak, mígnem erőszak által