Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

III.Joaó Quarix. A gyermekrabló

38 vacogtatta a hideg miatt, s mint valami gőzmozdony siirü füstfelhőket eregetett hosszú szivarából. Örömteljesen siettem föl a lépcsőkön, mert a tanácsnoknál külföldi utazókat véltem találni. Nem is csalódtam; a szobába lépvén egy idegent pillantottam meg, ki azonban már elmenendő volt s épen búcsúzott. Annyira meglepett azonban az idegen személyessége, s bennem maga iránt oly érdeket ébresztett, hogy feledve majdnem az illedelmi szabályokat, minden szavát, mozdulatát nagy kiváncsisággal ellestem, olyannyira, hogy az idegen e különös viseletemért majdnem megneheztelt rám, minek következtében beszédét hirtelen félbeszakasztotta, s rajtam tetőtől talpig végig jártatván szemeit, egyet mosolygott, aztán a tanácsnokhoz fordulva, annak karját karjára fűzvén kiment a szobából rám sem tekintvén többet. — Az idegen jól beszélt németül, sőt kiejtésében egy bizonyos tájszólás volt észrevehető, mely azt mutatá, hogy déli Németország azon részéből való, hol az úgynevezett svábok laknak. Egy régi példabeszéd azt tartja, hogy két sváb még a babyloni zavarban is egymásra ismerne, mit ezúttal tapasztalni volt alkalmam. Én nagyon sajnáltam, hogy az érdekes idegennel megismerkedni az alkalmat elmulasztottam. Nagyon vonzódtam e férfihoz, mert némileg vad és nyers viselete és kinézése egy küzdelemteljes életet látszottak tanúsítani, mert óriási s erőteljes alakja azt látszott bizonyítni, miszerint e férfiú testileg és lelkileg is elég erős arra, hogy a veszélyeket, szükséget és szenvedéseket eltűrje, mikkel életében találkoznia kellett. Külseje egyáltalában olyan volt, s rám oly hatást gyakorolt, hogy eltűntével képzelődésemnek tágas tért nyitott a működére. A férfi ugyanis majdnem hat láb magas, erős és izmos testű volt, arckifejezése komoly s mogorva, s a szépségnek bizonyos bélyegét mutatva, nem volt éppen visszataszitó, sőt inkább vonzó és oly nyájas, kivált midőn mosolygott, hogy mindenkit megnyert s különösen engem teljesen megigézett.