Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663
VI. Hindosztáni vadászképek
118 végre készített vermekben és kitett törökben fogják meg őket, részint a vadászok által ejtetnek el, halötávolságban elibök jönek. A leopardoknak egy nemét a vadászatra is be lehet tanítani. Az indus fejedelmek fényes kirándulásaikban magukkal viszik őket, s vagy pórázon vezettetnek, yagy az elefántokon ülve kísérik a fejedelmeket, szemük felibe húzott sapkákkal, melyet onnan, ha szarvasra vagy antiiopera akarnak vadászni, levesznek. Nagy ugrásokkal üldözik ekkor az áldozatot, nyakába csimpeszkednek s megfojtják, mígnem a vadász oda megy, hogy azt végkép megölje s a vadászkutyaként szolgáló vadállat körmei közül kivegye. Különös bátorság s ügyességkivántatik ahoz, hogy a leopardnak sapkáját feltegye valaki, ha az már egyszer vért ízlelt meg. A nagyobb ragadozó állatok sorában találjuk még Indiában a hiénát, a sakált, a vadkutyát, melyek az előbbiektől hátrahagyott maradékokat emésztik fel. Nekik jutnak a kisebb állatok is. Ázsiának forró égaljában a rengeteg erdőkben az állatfajok köréből megemlítjük a számos majomfajokat, melyek, valamint a papagályok is a pálmáknak elmaradhatlan lakosai. A pálmafák, melyek e tartományoknak oly szép ékességei, lombkoronáikban ezen állatoknak szállást, gyümölcsükkel pedig élelmet szolgáltatnak. A majmok háborítatlanul foglalnak helyet az ég tarka madarai, a csacsogó papagályok és más ezekhez hasonló szárnyasok mellett. Ha pedig mivelt s termékeny szántóföldek közelében tanyáznak, gyakran nagy seregekben kellemetlen vendégekül csapnak le a nád- és kukorica földekre, s a kertekből a legszebb gyümölcsöt viszik el. Igy tesznek jelesen a hulossán• és entellus majmok, mely utóbbiak iránt a Brahma tisztelői oly babonás félelemmel viseltetnek, hogy nem merik őket bántani. De ezen sértetlenség következtében oly merészek is ezen állatok, hogy csordánként jőnek ki az erdőkből, és a gazda embernek gyümölcsét elfoglalják, mintha az csak számukra való volna. Ezeken