Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

VI. Hindosztáni vadászképek

104 dühében azt gondolá, hogy megölte ellenét, s azonnal utána indult, hogy gyözedelmét az ellenség megsemmisítése által teljesen befejezze. Már a megszéditett s oldalán fekvő szarvorrú felett állott, megfogta ormányával annak fölfelé álló első lábai egyikét és nagy fogait akará annak testébe vágni, midőn a szarvorrá lábát a tőrből, mely azt hurkolá egy erős rántással kihúzta, s gyors fordulat által a testébe vágott fogak közül magát kiszabaditva, oly hihetetlen ügyességgel, melyet ezen esetlen állatról föl nem tettem volna, az elefánt hasa alatt lábaira állt. Ez által az elefántra nézve a legveszélyesb előnyt nyerte. Következő pillanatban szarvát a vadul felordító elefántnak horpaszába döfte, és azt úgy felhasitotta, hogy a szerencsétlen cenloopernek béle kidűlt és vérfolyam özönlötte el a földet. Az elefánt dögölve rogyott össze; a szarvorrú mint a kutya megszaglálta az elesett ellenséget! ez pedig utolsó vonaglásaiban is orrmányát felemelni iparkodott, hogy ellenét lesújtsa, de hasztalan! A győztes szarvorrú végre eltávozott, de igen lassan és esetlenül lépdelve, hihetőleg a kapott sebekben szenvede; egyenesen a mocsár felé vette útját. Csakhamar óriási graviálok sompolygának a döglött elefánt köré. Először is bélét szaggatták ki testéből és vad falánksággal emésztették fel. Összeverődő álkapcáiknak hangos csattanása, hova tovább nagyobb társaságát gyűjtötte össze eme vadállatoknak a kövér prédára, és én használtam ezen alkalmat a visszavonulásra, melyet az ő elfoglaltatásuk nyújtott, hogy gyors szaladás által a félelmes közelből tovább meneküljek." Ezen szavakkal végzé amalaye kalandja elbeszélését. A tanulékony elefánt mellett, mely eszessége s ügyességénél fogva az értelmes állatok közt mindenesetre első helyet foglal, a szarvorrú példányképe az ostobaságnak. Járása lomha és esetlen; ügyetlen mozgása közben fejét, melyben bágyadt szemek pislognak lesütve hordozza, úgy hogy orrával csaknem mindig a földet